MNB alelnök: Vissza kell térni az egyensúlyi növekedési pályára

Nagy port kavart Matolcsy György december 5-i helyzetértékelése az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. Sokan próbáltak meg egy-egy mondatot kontextusából kiragadva kritikaként felróni, jellemzően politikai hangulatkeltés céljából.

Surányi György közgazdász is láthatóan csatlakozott a félreértelmezők csapatához, állításai nagy része ugyanis nem állja meg a helyét – fogalmaz válaszlevelében Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Gyakran emlegetik a 2020-as januári inflációnövekedést, amikor 4,7 százalékra ugrott a pénzromlás mértéke. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy ennek közel a felét a dohánytermékek jövedéki adójának emelése tette ki, de az afrikai sertéspestis is komolyan közrejátszott a jelenségben.

Megkésettséggel vádolni a Magyar Nemzeti Bankot szintén nem állja meg a helyét, az MNB ugyanis az Európai Unióban elsőként indította meg kamatemelési ciklusát 2021 júniusában. Sokan úgy tűnik, nem emlékeznek már, hogy az első koronavírus-vakcinák 2020 végén jelentek meg, a hatékonyság és a gyors átoltottság kérdése pedig a döntéshozók feje felett lebegett még a 2021-ben is, így nem meglepő, hogy senki sem vállalkozott kamatemelésre Európában az év első felében.

A fotó illusztráció: MTI

A 2010-es évek hazai sikereinek titka az egyensúly és a növekedés egyidejű fenntartása volt, és most is erre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország folytathassa a felzárkózási pályát.

Matolcsy György beszédéből sokan kihallották az a „lakossági megtakarítások aktivizálása” nevű javaslatcsomagról szóló részt, az ezt félreértelemzők népes táborához pedig Surányi György is csatlakozott.

Itt valójában arról volt szó, hogy hogyan lehetne a lakossági megtakarításokat kölcsönösen előnyös módon bevonni a gazdaság finanszírozásába, ahogy az a lakossági állampapírok révén az államadósság finanszírozásában az elmúlt évtizedben egyszer már lehetségessé vált.

Az MNB elnöke beszédében több helyett hatékonyabb állami beruházásokat szorgalmaz, ez ugyanis hosszú távon dezinflációs hatású, ami azért kiemelten fontos, mert bár a 2022-ben és még jövőre is az éves átlagos infláció 14,6 százalékon alakulhat, a jegybank számításai szerint 2023 végére elérhető az egyszámjegyű infláció.

A vonzóbb megtakarítási termékek egyszerre támogatják az egyensúlyhelyreállítást és az infláció elleni harcot, mivel a lakosságot jobban bekapcsolnák a hazai gazdaság finanszírozásába.

Aki tehát egy percet is szánt Matolcsy György értékelésének elemzésére, annak egyértelmű, hogy a jegybank elnökének fő üzenet az volt, hogy vissza kell térni az egyensúlyi növekedési pályára, helyre kell hozni az egyensúlyt – összegezte Virág Barnabás.