Alapjogokért Központ: a szankciók bevezetése brüsszeli elit döntése volt, nem az állampolgároké

Kovács István, a központ stratégiai igazgatója, a csütörtökön és pénteken zajló Európai Uniós csúcs várható fejleményeiről szóló csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: az EU szankciós politikája alapvetően elhibázott.

Szavai szerint Európában sokan látják, hogy a szankciók károsak és a szakadék szélére sodorták Európát, de ezt nem követik tettek.

Az unióban - folytatta - Magyarország az egyetlen, amely szavak és tettek szintjén is "fellép az őrület ellen". Európában - Magyarországon kívül - az emberek nem mondhatják el őszintén a véleményüket a szankciókról - hangoztatta, majd mindenkit arra buzdított, hogy töltse ki a kérdőíveket.

A fotó illusztráció (MTI)

Mint kifejtette, az EU-s csúcson az ukrajnai háború és annak következményei szerepelnek napirenden, a tanácskozásra az Európai Bizottság (EB) javaslatokkal, például a gázársapka tervezetével is készül. E javaslatot több tagállam, köztük Magyarország, Németország és Hollandia sem tudja elfogadni - jelezte.

Kovács István értékelése szerint a gázársapka valójában egy újabb szankció, amit piacszabályozó intézkedésnek neveznek. Kitért arra is, hogy az az LNG-re nem vonatkozik, ami azt mutatja, hogy az orosz gázra irányuló intézkedés lenne.

Hozzátette: az energiaellátás-biztonságról szóló EB-javaslat, amely alapján a közös gázbeszerzés irányába mozdulnának el a tagállamok, közgazdasági szempontból is hibás elképzelés. Majd a közös vakcinabeszerzés tapasztalatait hozta fel párhuzamként az igazgató, aki emlékeztetett rá, hogy azt az EB elnöke, Ursula von der Leyen a magántelefonjáról sms-ezve intézte.

Kovács István úgy vélte továbbá, hogy a közös energiabeszerzés a tagállamok szempontjából nem kecsegtet nagy reményekkel, és a tervezetet az energiaunió megvalósításának első lépésként értékelte.

Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az eseményen a többi között arról beszélt, hogy megkezdődött a vita az Európai Parlament (EP) 2023-as programjáról, majd az ukrajnai háború nyomán előállt válság kezelését a migrációs válság "félrekezeléséhez" hasonlította, mondván Brüsszel korábban a közös kvótát, most pedig energetikai szankciókat akar a tagállamokra erőltetni.

Értékelése szerint a szankciók nem érték el a céljukat és a háború árát egyre inkább az európai családok fizetik meg. Példaként említette, hogy az EP baloldali politikusai megszólalásukban egyszer sem mondták ki a béke szót, közben pedig a közelmúlt olasz és svéd jobboldali választási győzelmei, illetve a szuverenista, jobboldali, nemzeti-konzervatív erők megerősödése miatt "demokratikus ellenállóképességi eszközért kiáltanak".

Kovács Attila szólt arról is, hogy az európai közhangulat kezd szembe fordulni a Brüsszelben elvárt iránnyal katonapolitikai és gazdasági értelemben is, eközben pedig a vakcinabeszerzések miatt a korrupció árnya vetül az EU legfelsőbb vezetőségére.

Az uniós kutatási igazgató a háború kapcsán úgy vélekedett, hogy míg az Egyesült Államok a saját érdekeit képviseli a konfliktusban, addig Európa érdekeit azonban senki, majd azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak békére van szüksége.

MTI