Szijjártó Péter: A nyugat-balkáni országok uniós integrációja hozzájárulna Európa biztonságához

Mint mondta: az Ukrajnában dúló háború, illetve az energiaellátásra tett pusztító hatása olyan körülményeket teremt Európában, amelyek a kontinens és az Európai Unió katasztrofális meggyengüléséhez vezetnek. Hozzátette: "az Európai Unió vezetői nem voltak képesek megakadályozni azt, hogy az európai emberek fizessék meg a háború árát, amelyért semmiképpen sem terheli őket felelősség". A miniszter úgy folytatta: meg kell vizsgálni azt, hogyan kerülhetők el a további problémák, illetve a háború további pusztítása."Egyértelművé kell tenni, hogy - jobban, mint valaha - a bővítési politikának kell lennie az EU legfontosabb politikájának. Egyszerűen fogalmazva Európának mindenképpen szüksége van a Nyugat-Balkánra" - szögezte le Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy az ukrajnai háború globálisan is rendkívül súlyos hatással van az élelmiszerellátás biztonságára, több száz millió embert fenyeget az a veszély, hogy nem jut elég élelmiszerhez. "Tudjuk, hogy az éhezés előmozdító tényezője lehet a migrációnak, és számíthatunk további migrációs hullámokra. Sajnálatos módon az első jelei ennek már megmutatkoztak a határainkon, ahol új szintre lépett a migránsok és az embercsempészek agressziója" - közölte.

Egyben nagyrabecsülését fejezte ki Törökországnak, amely az egyetlen sikeres kezdeményezést tette, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között, valamint Szerbiának, amely jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a két ország közötti határszakaszt megvédje. "Annak érdekében, hogy elkerüljük az olyan forgatókönyveket, amelyekkel 2015-ben szembesültünk, koordinált cselekvésre van szükség a nyugat-balkáni országokkal" - húzta alá, majd rámutatott, hogy éppen ezért a térségbeli országok európai integrációja elősegítené azt, hogy Európa ne legyen kettős - déli és keleti - biztonsági nyomásnak kitéve.

Az energiabiztonságról szólva Szijjártó Péter kiemelte, hogy "Magyarország rendkívül nagy bajban lenne, ha nem építettük volna ki a Török Áramlatot együtt Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával". Ehhez kapcsolódóan közölte, hogy az energiaellátás nem politikai kérdés, ha "nem építettük volna meg ezt a csővezetéket, akkor nagyon nagy bajban lennénk, mert ha megnézzük az európai csővezetékeket, akkor ez az egyetlen biztonságos tranzitútvonal, és az egyetlen megbízható tranzitútvonal, hiszen mindannyian tisztában vagyunk a folyamatos turbulenciákkal, problémákkal, megszakításokkal és a csökkentett volumenekkel a nyugati és az északi szállítási útvonalak esetében". Mint mondta: a Nyugat-Balkán biztonságos és megbízható tranzitot biztosít az energiaellátás biztonsága szempontjából.

Szijjártó Péter arra is rámutatott, hogy "az európai gazdaság szenved", hiszen éppen csak véget ért a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború máris ismét "padlóra küldte" Európát. "A közös piac kiterjesztése mindenképpen a segítségünkre lenne" - tette hozzá, majd Magyarország példáját hozta fel, amely az utóbbi évtizedben 87 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát a belgrádi csúcstalálkozón jelen levő országokkal.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte, Magyarország nem ért egyet az Európai Unió bővítési politikájával, ha Budapesten múlna, a nyugat-balkáni országok már az EU tagjai lennének. Ezt szem előtt tartva "Magyarország készen áll arra, hogy csatlakozzon egy szorosabb együttműködéshez a Nyitott Balkán kezdeményezés országaival" az energiaellátás, az energiacsere és az élelmiszerellátás biztonságának a megvalósítása érdekében. A Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezést Szerbia Észak-Macedóniával és Albániával közösen indította, célja a gazdasági kapcsolatok erősítése, illetve az emberek, az áru és a munkaerő szabad mozgásának elősegítése a tagországok között. A találkozón a kezdeményező országok vezetői mellett részt vett a boszniai és a montenegrói miniszterelnök, valamint a török külügyminiszter.

Forrás: MTI