Orosz–ukrán konfliktus – szinte minden tervezett és bevezetett szankciót elutasítanak a magyarok

A magyarok nemet mondanak a szankciókra és a tervezett intézkedésekre

A felmérés alapján megállapítható, hogy toronymagas, 81 százalékos az elutasítottsága annak, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá a megkérdezettek ugyanekkora mértékben ellenzik az orosz turisták és turizmus kitiltását Európából. A két javaslattal a válaszadók mindössze 16, illetve 17 százaléka ért egyet.

Az eredmények összhangban vannak a Századvég korábbi kutatásával, amely rámutatott, hogy a magyarok túlnyomó többsége békét és kompromisszumot szorgalmaz a konfliktusban álló felek között, amihez a béketárgyalások mielőbbi megkezdése szükséges. Ukrajna felfegyverzése azonban ezzel ellentétes hatást vált ki, valójában a háború elnyújtásához járul hozzá, ami további emberáldozatokat eredményez és többek között a háborús infláció generálásával gyengíti Európa gazdaságát is. Emellett az orosz turisták elmaradása szintén kedvezőtlenül hatna az európai turizmus bevételeire, ezáltal a kontinens gazdasági mutatóira.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (78 százalék) nem támogatja az orosz olaj Európába történő behozatalának tilalmát, ukrán katonák kiképzését az Európai Unió által (77 százalék), az orosz gáz behozatalának betiltását és az orosz gázról történő végleges leválást (75 százalék), továbbá az atomerőművekhez szükséges orosz fűtőelemek és alapanyagok behozatalának tilalmát (74 százalék). A magyarok hasonló mértékben elutasítóak az orosz szén behozatalának tilalmával (71 százalék), az Oroszországból származó termékek és szolgáltatások európai behozatalának tilalmával (70 százalék), illetve a civil légiforgalomban közlekedő orosz repülőgépek Európából történő kitiltásával (68 százalék), valamint az európai termékek és szolgáltatások Oroszország számára történő eladásának tilalmával (67 százalék) kapcsolatban is.

Bár a magyar kormány – biztosítva az ország olajellátását – mentességet harcolt ki az olajembargó alól, az Európai Unió vezetése már a gáz behozatalának korlátozását fontolgatja. A gázembargó azonban, az áramellátást is veszélybe sodorva, a német ipar visszaesését okozná, ami magával rántaná Európa gazdaságát, továbbá – újabb nagymértékű áremelkedéssel – kockáztatná a lakosság energiaellátásának biztosítását.

A magyarok többsége nem ért egyet a vezető orosz politikusok és diplomaták kitiltásával Európából (61 százalék), Oroszország és az orosz pénzügyi rendszer kizárásával a nemzetközi és uniós pénzügyi kapcsolatokból, hitelezésből (60 százalék), továbbá a nemzetközi nagyvállalatok kivonulásával Oroszországból (57 százalék), valamint Ukrajna Európai Unió és tagországai által finanszírozott újjáépítését (54 százalék) is ellenzi. Az európai forrásból megvalósuló ukrajnai újjáépítési terveket a válaszadók mindössze 43 százaléka támogatja.

Az intézkedések meghozatalával kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy a szankciók bevezetése mennyiben váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel a nagyvállalatok kivonulása Oroszországból nagymértékű pénzügyi károkat okozott az eddig ott hasznot termelő európai cégek számára.

A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a retorziók közül mindössze egy élvezi a lakosság többségének támogatását: az orosz milliárdosok és oligarchák vagyonára kivetett szigorító intézkedésekkel a megkérdezettek 57 százaléka ért egyet, miközben 37 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

Összességében megállapítható, hogy a magyarok túlnyomó többsége elutasítja a tervezett és már bevezetett szankciókat, mivel azok nem hozzák közelebb a béketárgyalások megkezdését és már most jobban terhelik az európaiak pénztárcáját, mint a szigorításokkal sújtott Oroszországot.  

A címlapfotó illusztráció: Európai Parlament hivatalos Facebook-oldala