Így emelték a szankciók az energia árát - Videó

"Ha ma Európában gázt vásárolunk, az ár kétharmadában a szankciók költségeit kell megfizetnünk. Fél év alatt a tőzsdei árak megháromszorozódtak" – nyilatkozta a közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője.

Emlékeztetett: a háborút megelőző napon 87 euró volt a gáz egységára az irányadó holland gáztőzsdén. Maga a fegyveres konfliktus nem okozott nagy áremelkedést, mert az Európai Unió vezetői akkor még azt mondták, hogy a szankciók nem fogják érinteni az energiaszállításokat. Így a háború kirobbanásának hetében kilencven eurón zárt a tőzsde - írta a Magyar Nemzet.

"Az őrület azt követően indult, hogy a nyugati politikusok megváltoztatták a korábbi álláspontjukat, és elkezdték lebegtetni a gázembargó lehetőségét. Sokatmondó, hogy miután március 6-án, vasárnap több vezető európai politikus kiállt a gázembargó mellett, hétfőn csaknem 180 euróig emelkedtek az árak" – hívta fel a történésekre a figyelmet a szakértő.

A következő napokban Magyarország és néhány más tagállam jelezte, hogy nem támogatják az embargót. Ezek a nyilatkozatok nem tudták teljesen eltüntetni a bizonytalanságot, így az árak már csak száz euró környékére estek vissza. Azóta a gázpiacot a politikai adok-kapok mozgatja.

"A tavaszi időszakban az árak annak fényében változtak 90 és 120 euró között, hogy éppen mekkora esélye volt annak, hogy a szankciók a gázszállításokat is elérik. Március végén például az unió korlátozta a pénzügyi tranzakciókat, és erre az oroszok bejelentették, hogy rubelben várják a gázszállítások ellentételezését, így az ár 119 euróra növekedett" – mondta a szakértő. Kitért arra is, hogy ezt követően az uniós tagállamok nagy része jelezte, hogy teljesítik az új fizetési feltételeket, ezzel a veszély elhárult, és az árak újra kilencven euróra csökkentek.

A következő fordulatig nyár elejéig kellett várni, amikor az unió elfogadta az olajembargót, és Brüsszel jelezte, hogy néhány héten belül a gázembargós javaslatát is az asztalra teszi. Időközben ráadásul Németország is bejelentette, hogy 2024-re teljesen leválik az orosz importról.

"A válaszra nem kellett sokat várni; Oroszország műszaki hibára hivatkozva kevesebb mint felére csökkentette a szállításokat az Északi Áramlat 1 gázvezetéken. A korlátozás 130 euró fölé emelte a gázárakat. A német és a brüsszeli politikusok ahelyett, hogy nyilatkozataikkal hűtötték volna a kedélyeket, csak tovább feszítették a húrt. Elmondták, hogy az oroszok a júliusi karbantartást követően teljesen elzárják majd a csapokat, így a korábbiaknál is indokoltabb az embargó bevezetése" – emlékeztetett a szakértő.

Az árak így annak ellenére 180 euróra nőttek, hogy semmilyen orosz nyilatkozat nem utalt a szállítások teljes leállítására. A karbantartást követően a Gazprom újra is indította a vezetéket.

"Mindezek után Brüsszel előállt a új, 15 százalékos, egységes gázfogyasztás-csökkentési javaslatával, amelyre válaszul a Gazprom július 25-én ismét a felére csökkentette a szállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken. Az árak kétszáz euró fölé emelkedtek" – mondta Hortay Olivér.

Az üzletágvezető felidézte azt is: augusztusban megjelentek a sajtóhírek arról, hogy az unió gázárplafont vezetne be, az oroszok pedig újabb háromnapos karbantartást jelentettek be az Északi Áramlat 1 vezetéken.

A német vezetők ismét elmondták, hogy a szállítás nem fog újraindulni, így a hónap utolsó hetében 347 eurón zárt a gáztőzsde.

A politikai adok-kapokra a legfrissebb példa, hogy szeptember 2-án reggel a Gazprom kiadott egy közleményt, hogy másnap véget ér a karbantartás, és újraindulnak a szállítások. Az árak 214 euróra csökkentek. Aztán Brüsszel jelezte, hogy beáll a gázárplafon-javaslat mögé, mire a Gazprom új közleményben adta hírül, hogy mégsem állítja üzembe a vezetéket. Ennek hatására az árak ismét felfelé indultak. 

"A történet tanulsága világos. A gázvita fél éve arról folyik a kommunikációs térben, hogy ki ütött először és az ütések kinek mennyire fájnak. Európa oldaláról azonban világosan látszik, hogy a szankciók nem működnek, a verekedés helyett a tárgyalóasztalhoz kellene ülni. A szankciókat el kell törölni, mert azok elviselhetetlenül nagy terhet jelentenek a közösségünknek" – tette hozzá Hortay Olivér.

Címlapfotó: Illusztráció (MTI)