Palkovics László: a 2030-ra kitűzött klímacél tartható

A Magyarországon a kibocsátás további csökkentése érdekében 2025-ig bezárják a Mátrai Erőmű lignit blokkját, de ezt szolgálja még a naperőmű kapacitás növekedése is.

Utóbbiról a miniszter közölte, az eredeti terv szerint 2030-ig 6 gigawatt telepített naperőmű kapacitással kell rendelkeznie az országnak. Ezt a célt azonban már jövő év végére eléri Magyarország, ezért a mostani tervekben 2030-ra már 12 gigawatt telepített naperőmű kapacitás elérése szerepel.

Palkovics László kitért az elérhető és megfizethető energia kérdésére is és megjegyezte, "hozzászoktunk", hogy csöveken keresztül érkezik a gáz és az olaj. Ugyan foglalkoztak az Európai Unióban azzal, hogyan lehet ezt helyettesíteni, de nem volt erőteljes a kényszer mostanáig.

A miniszter úgy vélte, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az az energia a fontos, amit az európai országok otthon elő tudnak állítani. Magyarország esetében a napenergiára hívta fel a figyelmet.

Jelezte, a kiegyensúlyozott ellátás érdekében ugyanakkor szükség van az úgynevezett kiegyenlítő kapacitásra, ennek tervezése zajlik. Példaként elmondta, az ipart, a háztartásokat akkor is el kell látni, ha éppen nem süt a nap.

Fotó: Illusztráció (Facebook/MVM Mátra Energia Zrt.)

"Ez a kényszerhelyzet amivel most szembesülünk, ez automatikusan ahhoz fog vezetni, hogy az energetikarendszerünk alapvetően a zöld irányába tolódik el" - fogalmazott Palkovics László.

Kitért arra az európai uniós, tagállamok közti megegyezésre, amelyben szerepel egyebek mellett, hogy 2035-től az új gépjárművek kizárólag akkor kerülhetnek forgalomba, ha szén-dioxid-kibocsátásuk zéró.

Ez a döntés azonban a belsőégésű motorok végét jelentette volna, ezért pozitívumként értékelte, hogy német kollégáikkal sikerült eljutni odáig, hogy "a belsőégésű motor önmagában nem az ördög". Nem a belsőégésű motorral van a baj, hanem azzal, hogy ezt mivel hajtják. A belsőégésű motor, amely 150 éve létezik, egy nagyon jó és egyszerű szerkezet.

Palkovics László úgy vélte, ez egy versenyképességi kérdés: a világon a legjobb belsőégésű motorokat Európában, Németországban fejlesztik, gyártják. Miért adnának föl egy versenyelőnyt, ha meg tudnák oldani, hogy ugyanez a szerkezet (belsőégésű motor) tudjon karbonsemleges üzemanyaggal működni - vette fel a miniszter, aki egyúttal a hidrogént említette lehetséges üzemanyagként.

Kiemelte, a német fél javaslata alapján - amelyet a magyar kormány támogatott - a belsőégésű motornak van jövője: nem a fosszilis tüzelőanyagokkal, hanem olyan szintetikus tüzelőanyaggal ami egyébként plusz károsanyag-kibocsátáshoz nem vezet.

MTI