Lánczi Tamás: erős az összefüggés Márki-Zay csökkenő népszerűsége és a rezsicsökkentést ellenző álláspontja között

A politológus az interjúban úgy vélekedett, hogy az európai energiaválságban "Németország és Brüsszel a józan ésszel folytat háborút". Az energiaár-robbanás miatt a nyugati és keleti uniós tagállamok között kialakult konfliktusról Lánczi Tamás azt mondta: Németország és bizonyos nyugat-európai országok a saját elavult, rossz állapotban lévő energetikai infrastruktúrájuk felújítását akarják megfizettetni "gyakorlatilag mindenkivel". Ezt persze nem mondják ki, de politikájuk lényege, hogy a rezsiárakra "iszonyatos adókat" tennének - emelte ki, hozzátéve, hogy ha a német és brüsszeli javaslatok megvalósulnának, drámai, drasztikus energiaár-növekedésre kellene számítani.

A német energiapolitikáról szólva felidézte: a fukusimai katasztrófa után az ország leszerelte az atomenergia-iparát, de az ott megtermelt energia hiányzik. Kevés a megtermelt energia Németországban, a megújuló energiák pedig nem fedezik a szükségleteket, ezért az egész Európában "iszonyatos mértékben" megindultak felfelé a villamosenergia-árak - mutatott rá. Ehhez hozzájárul, hogy a nyugat-európai földgáztározókat nem töltik fel teljesen, ezért ha jön egy keményebb tél, akkor komoly energiakrízissel kell szembenézni - vélekedett a politológus. Lánczi Tamás kiemelte: a klímavédelemben Magyarország minden vonatkozó európai uniós célt és rendelkezést elfogadott, és teljesítésükben jól is áll. Németország viszont továbbra is elutasítja az atomenergia használatát és az Északi áramlat-2 vezeték megnyitását is, melyek a klímacélok megvalósítását is szolgálnák.

Németország "küzd", a lakosság egyre többet fizet az energiáért, az ipar egyre kedvezőtlenebb feltételek mellett tud termelni, a németek pedig "elkeseredetten próbálkoznak", hogy a saját megnövekedett költségeiket szétterítsék Euróban. Ennek a közép-európai országok ellenállnak - jelentette ki. "El lehet zárni a gázt, le lehet zárni az atomerőműveket, de akkor szembe kell azzal nézni, hogy nem lesz elektromos áram, nem lesz mivel fűteni" - hangoztatta. Hozzátette: ha németek nem engednek ebben a kérdésben, az további feszültséget fog szülni és feszíti szét "az amúgy is elég rossz állapotban lévő" Európai Uniót.

Lánczi Tamás szerint a magyar belpolitikában is fontos az energiaárak kérdése, és a rendszerváltás óta a baloldali pártok valahogy "mindig a magas energiaárak mellett kardoskodnak", emögött pedig "jól kitapintható" egyfajta üzleti érdek. A baloldalhoz köthető a magyar energiaszektor eladása és az áremelések is, 2010 óta azonban csak csökkentek az energiaárak, a "külföldi energiatársaságok pénzszivattyúja" le lett állítva - jelezte. A politológus azt mondta: a külföldi energiacégek azonban nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy 2022 után ismét visszatérhetnek és "lehetőségük lesz arra, hogy megsarcolják az embereket". Ehhez megnyerték Berlin és Brüsszel támogatását is, és vannak Magyarországon olyan politikai erők, amelyek nagyon intenzíven képviselik ezeket az érdekeket - fogalmazott.

Lánczi Tamás emlékeztetett arra, hogy Márki-Zay Péter a 2000-es évek elején maga is egy energiaszolgáltatónál dolgozott. Kiemelte: jól látható, hogy van összefonódás az ellenzék bizonyos szereplői és az energiatársaságok között, és óriási lobbiérdekek mozdultak meg azért, hogy a magyarországi rezsicsökkentést felszámolják. Az a támogatás, amelyet a külföld nyújt a magyarországi ellenzéknek, nyilván nem ingyenes szolgáltatás, nem altruisztikus, hanem arról van szó, hogy ezért cserébe várnak valamit.

Emlékeztetett: Márki-Zay Péter többször kifejtette azt a véleményét, hogy a rezsicsökkentés rossz, és szeretné azt eltörölni. Most már próbálja letagadni, mert rájött arra, hogy nagyon népszerűtlen álláspont - tette hozzá. Lánczi Tamás meglepőnek nevezte, hogy Márki-Zay Péter ezt korábban nem tudta, de szerinte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt észleli, hogy ennek a népszerűségében is ára van; ezt nem szeretik a magyar emberek. Lánczi Tamás szerint erős a korreláció Márki-Zay Péter csökkenő népszerűsége és a rezsicsökkentést ellenző álláspontja között.

Hozzátette: az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nem csak a rezsicsökkentés terén megy nyíltan szembe a magyar emberek kifejezett véleményével, ilyen pont a migráció is. Erről Magyarországon népszavazás is volt, elég világosan kifejtették a magyar emberek a migrációról a véleményüket, Márki-Zay Péter ezzel szemben foglal állást. Energiaügyekben ugyanez a helyzet. Senki sem akar kétszeres, háromszoros, négyszeres energiaárakat megfizetni, mint amiket most Nyugat-Európában látunk - mondta.

MTI/A címlapfotó illusztráció