Hiába támadták több száz indítványban, nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltása

A kormány idén több rendeletben kötelezővé tette az egészségügyi dolgozóknak a védőoltást: az elsőt szeptember 15-ig, az emlékeztető oltást pedig egydózisú oltóanyag esetén az elsőt, kétdózisú oltóanyag esetén pedig a másodikat követő 180 napon belül. A szabályozás szerint, aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési vagy felmondási idő, illetve végkielégítés sem illeti meg. Mentesül ugyanakkor a foglalkoztatott a kötelezettség alól, ha neki egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

A rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek. Álláspontjuk szerint a sérelmezett rendelkezések sértik az emberi méltósághoz, illetve az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot. Az indítványozók szerint a kormányrendeletek aránytalanul súlyos joghátrányt fűznek a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenek.
Az Ab az indítványokat egyesítette és Juhász Miklós alkotmánybíró vezette öttagú tanácsában soron kívül járt el.
Az Ab pénteken honlapján közzétett határozatában az indítványokat elutasította, és kimondta: a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

Hivatkozott a testület többi között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, amely szerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. Jelen ügyben az oltás felvételéért a jogalkotó, amikor hátrányos jogkövetkezményeket helyezett kilátásba az oltás felvételének elmulasztása esetére, "kétségtelenül erős nyomást gyakorolt az egészségügyben dolgozókra", akik a betegekkel közvetlenül érintkeznek. A jogalkotó célja az volt, hogy nőjön az átoltottság a járványhelyzet leküzdése szempontjából legkritikusabb ágazatban, az egészségügyben - tudatták.

Az Ab szerint a védőoltásra kötelezés jelen esetben az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül, a támadott szabályozás szerinti szankció megalkotása nem jelentett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan és e jog lényeges tartalmát sértő beavatkozást.
Az előírt alapjogi korlátozás szükséges és arányos az Ab megítélése szerint, ezért a testület elutasította a kormányrendeletek támadott rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.
A határozat teljes szövege a https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2021/12/sz_iv_3010_2021.pdf linken olvasható.

MTI/Címlapfotó:MTI/Vasvári Tamás