Súlyos, rendszerszintű válságot jelez az ukrajnai kényszersorozások ügye

Soha nem érkezett még ennyi panasz az ukrán emberi jogi ombudsman hivatalához a sorozásokkal kapcsolatban, mint 2025-ben. Dmytro Lubinec ombudsman adatai szerint tavaly 6127 bejelentést tettek állampolgárok a sorozóirodák dolgozóinak lehetséges jogsértései miatt. Ez majdnem kétszerese a 2024-es adatnak, és a háború kezdete óta 333-szoros növekedést jelent. Az ombudsman szerint a számok egyértelműen azt mutatják: a probléma már nem elszigetelt túlkapások sora, hanem súlyos, rendszerszintű válság - közölte az Index.

Lubinec a parlamentben tartott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a mozgósítás során tapasztalható jogsértések mértéke az elmúlt években folyamatosan nőtt. Míg 2022-ben mindössze néhány tucat panasz érkezett, addig 2023-ban már több száz, 2024-ben pedig több mint háromezer. 

A 2025-ös adat azonban minden korábbi rekordot megdöntött, ami az ombudsman szerint már nem magyarázható pusztán a háborús helyzet súlyosbodásával.

A bejelentések tartalma is árulkodó. A panaszosok leggyakrabban a mozgásszabadság jogellenes korlátozására hivatkoznak: sokan arról számoltak be, hogy sorozóirodákban vagy mobilizációs központokban tartották vissza őket, anélkül hogy erre jogszerű felhatalmazás lett volna. Több esetben a családtagokkal és jogi képviselőkkel való kapcsolatfelvételt is akadályozták.

Visszatérő probléma a felületes vagy hibás orvosi alkalmassági vizsgálat is. A panaszok szerint a katonai orvosi bizottságok gyakran formálisan, néhány perc alatt hoznak döntéseket, figyelmen kívül hagyva korábbi orvosi dokumentációkat vagy krónikus betegségeket. Szintén gyakori a halasztási kérelmek hibás kezelése, amikor a törvény által biztosított mentességeket nem veszik figyelembe, vagy adminisztratív indokokra hivatkozva elutasítják.

Az ombudsman hivatalához érkezett bejelentések között szerepel személyes tárgyak jogellenes elkobzása, valamint jogellenes fogva tartás is. Egyes esetekben a panaszosok arról számoltak be, hogy napokig vagy akár hetekig tartották őket zárt helyen, megfelelő jogi eljárás nélkül. Lubinec szerint ezek az esetek különösen súlyosak, mert már nem pusztán adminisztratív hibákról, hanem alapvető emberi jogok megsértéséről van szó.

Az ombudsman hangsúlyozta: 

Ukrajna nem mondhat le a jogállamiságról még háborús körülmények között sem.

Álláspontja szerint a mozgósítás szükségessége nem igazolhatja az emberi méltóság semmibevételét vagy a jogsértő gyakorlatok intézményesülését. Éppen ezért átfogó reformokat sürget a sorozási rendszerben.

Javaslatai között szerepel a digitális ellenőrzési rendszerek bevezetése, amelyek csökkenthetnék a visszaélések lehetőségét, valamint a sorozóirodák személyi állományának átfogó felülvizsgálata és képzése. Lubinec szerint kulcsfontosságú lenne, hogy a sorozásban részt vevő hivatalnokok pontosan ismerjék a jogszabályokat, és tisztában legyenek az emberi jogi kötelezettségekkel is. Emellett elengedhetetlennek tartja a jogi segítséghez való hozzáférés biztosítását minden érintett számára.

A növekvő panaszszám egy tágabb problémára is rávilágít. Ukrajna a háború elhúzódásával egyre nagyobb nyomás alá került, hogy biztosítsa a hadsereg utánpótlását. Bár az elmúlt időszakban több jogszabályi változás és reform is történt a mozgósítás hatékonyabbá tételére, a gyakorlatban ezek sok esetben kaotikus végrehajtáshoz és visszaélésekhez vezettek. A társadalmi feszültség növekedése pedig már nemcsak jogi, hanem politikai és bizalmi kérdéssé is vált.

Az ombudsman figyelmeztetése szerint ha a kormány nem reagál gyorsan és határozottan, a mozgósítás körüli jogsértések tovább rombolhatják az állami intézményekbe vetett bizalmat. A számok ugyanis azt mutatják: a probléma már nem kezelhető egyedi esetek kivizsgálásával, hanem rendszerszintű beavatkozásra van szükség.

Korábban az Al Jazeera drámai beszámolót közölt arról, hogy erősödik az országban az ellenállás, egyre több a tüntetés a sorozással kapcsolatos visszaélések és kemény fellépés miatt. A cikk szerint egyes toborzó tisztségviselőket erőszakkal vádolnak, és sokan inkább elhagyják az országot, mintsem bevonuljanak.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock