Megdöbbentő vallomás: így szenvednek az ukránok az elhúzódó háború miatt + Videó

Az orosz ágyúzások 2024–2025-ben 712 ember halálát okozták Ukrajna Herszon megyéjében, és további 4175-en sebesültek meg. A megye székhelyén, Herszon városában tavaly decemberben egy súlyos csapás a helyi hőerőművet is működésképtelenné tette, így több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül. A város négy éve él folyamatos támadások árnyékában, amelyek 2022 novembere, az orosz csapatok Dnyeperen túli visszaszorítása óta egyre intenzívebbé váltak. A helyiek a The Insidernek arról beszéltek, miként próbálnak meg túlélni a hidegben, a romok között.

Az orosz erők 2022 decembere óta rendszeresen támadják az energia- és fűtési infrastruktúrát. A városvezetés szerint a hőerőmű 2025 végére szinte teljesen megsemmisült, miután tüzérségi találatok érték. A háztartási hősugárzók jelentik az utolsó esélyt, de az áramellátás akadozik. 

A hatóságok moduláris kazánházakkal és egyedi fűtéssel próbálják pótolni a kiesést, a Dnyeper menti falvakban tűzifát és támogatást osztanak, a városban melegedőpontokat működtetnek. 

A nyugdíjas Ivan szerint az idei tél különösen kemény volt: mínusz 15 fokot mértek, miközben a lakásokban alig 10 fok van. 

 – idézte fel.

Egyetlen hősugárzóval fűti az egyik szobát, de az áramszünetek ezt is gyakran megszakítják.

A városrészeket az ágyúzások erőssége alapján osztják fel. A vörös zónába nem mennek be a javítócsapatok, a mentők is csak rendőri kísérettel és drónok elleni védelemmel érkeznek. 

 – idézte a hatóságok szavait Ivan, akinek utcáján húzódik a vörös és a viszonylag biztonságos terület határa. A környéken drónok repülnek, kiégett autók roncsai hevernek, épületek állnak romosan. Egy rakétatalálat után két idős nő közül az egyik kisebb sérülésekkel megúszta, a másik súlyosan megsebesült. 

 – mondta Ivan, aki azóta is hord magánál érszorítót.

A mindennapokban még az utcára lépés is kockázatos

A drónok többször támadtak buszokat, 2025-ben egy ilyen esetnek több halálos áldozata lett. 

 – fogalmaz Hennagyij Oficerov, aki szerint az emberek ma már hang alapján tájékozódnak, és minden zümmögésre összerezzennek. „Olyan érzés, mintha csapdában lennél” – mondta.

Az élet a föld alá költözött

Herszonban a mindennapok jelentős része ma már a föld alatt zajlik. Óvóhelyeken működnek hivatalok, közösségi terek és egészségügyi ellátás. Hennagyij Oficerov szerint 2024-ben a hatóságok egy nagyobb menedékhelyet alakítottak ki, ahová több állami intézmény is átköltözött. 

Számos lakóház pincéjét is menedékké alakították, hogy az emberek hosszabb ideig is ott maradhassanak a támadások idején. 

A városban ugyanakkor alig van olyan egészségügyi intézmény, amelyet ne ért volna támadás. A folyóparti onkológiai központ megsemmisült, más kórházakat dróntalálatok értek. A föld alatti iskolák építése is elhúzódik: több mint egy éve indultak a projektek, de egyetlen intézmény sem készült el, miközben a jelenléti oktatás továbbra is tilos, a gyerekek csak távoktatásban tanulhatnak.

Mindez alapjaiban formálta át a város demográfiai képét is. A csaknem 300 ezres háború előtti lakosságból ma már kevesebb mint 64 ezren maradtak Herszonban. A város elöregedett: többségük 50 év feletti, a fiatal generáció jó része eltűnt a háború évei alatt.

Nyitókép: X