Terrortámadás miatt több mint 45 ezer háztartásban nincs áram

A tűz következtében szombat hajnalra 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben ment el az áram. A berlini áramhálózatot működtető vállalat csütörtök délutánra ígérte a szolgáltatás teljes helyreállítását.

A támadás ügyében kezdetben a berlini főügyészség indított vizsgálatot, kedden az ügyet a terrorcselekmények ügyében is illetékes Szövetségi Ügyészség (Bundesanwaltschaft) vette át. A legfőbb német bűnüldöző hatóság szerint fennáll az ország alkotmányos rendje elleni szabotázs, a terrorszervezeti tagság, a gyújtogatás és közüzem működése megzavarásának gyanúja.

Elkövetőként az úgynevezett Vulkán-csoport, egy baloldali szélsőséges szervezet jelentkezett levélben, amely "Elvágni a hatalmon lévők energiaszolgáltatását" címet viselte. A feltételezett elkövetőek üzenetükben hangsúlyozták, hogy akciójuk célja nem az áramszünetek, hanem a fosszilisenergia-ipar.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint a Vulkán-csoport 2011 óta követ el gyújtogatásokat főként Berlin és a német fővárost övező Brandenburg tartományokban gyújtogatásokat fontos infrastrukturális létesítmények ellen. A csoportot a szélsőbaloldali szervezetek erőszakorientált, anarchista részéhez számítják.

A csoport üzeneteiben változó neveket használt, amelyek olyan izlandi vulkánokra utalnak, mint például a Grimsvötn, Katla vagy az Ok. A háttérben valószínűleg az Eyjafjallajökull vulkán kitörése áll, amely 2010-ben hetekig zavarta a légi közlekedést Európában. A csoport által elkövetett támadások pontos száma nem ismert.

A hatóságokhoz érkezett, és baloldali szélsőségeseknek tulajdonított "beismerő levelet" keddi sajtótájékoztatóján hitelesnek nevezte Berlin város belügyi szenátora, a szociáldemokrata Iris Spranger, aki - akárcsak korábban a kereszténydemokrata főpolgármester, Kai Wegener - "baloldali terrorizmusról" beszélt. A szenátor szerint a tettesek tudatosan vállalták, hogy kárt okoznak embereknek.

A német iparvállalatok szövetsége (BDI) az eset kapcsán a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények fokozottabb védelmét szorgalmazta.

- mondta kedden Holger Lösch, a BDI helyettes vezetője, aki szerint a politikusok nem érzik, hogy milyen sürgős szükség lenne megfelelő választ adni ezekre az egyre erősödő fenyegetésekre.

Olyan biztonsági rendszerre lenne szükség, amely az állam és a kulcsfontosságú infrastukturális létesítmények üzemeltetőinek stabil partnerségén alapul, és amelyben integráltan követik figyelemmel a digitális és a fizikai kockázati tényezőket. Továbbá a hibrid támadások egyre gyakoribbá válása miatt Lösch szerint felül kellene vizsgálni a transzparenciával kapcsolatos kötelezettségeket is.

- mondta a BDI szakembere.

Forrás: MTI