Háborúk és veszélyek korába léptünk – kiküldték az első sorkatonai behívóleveleket Horvátországban

Az év első napjaiban mintegy 1200 fiatal férfi kapott értesítést arról, hogy kéthónapos kötelező katonai szolgálatra kell bevonulnia. Ők az első generáció 2008 óta, amelynek ismét szembe kell néznie a sorkötelezettséggel. Akkoriban Horvátország – közvetlenül NATO-csatlakozása előtt – a hivatásos hadsereg kiépítése mellett döntött, és a kötelező katonai szolgálat a múlté lett.

Most azonban a múlt visszatért – írta meg a Deutsche Welle.

Horvátország földrajzi helyzete különösen érzékennyé teszi az országot az európai biztonsági válságokra. Magyarország az egyetlen állam, amely elválasztja Ukrajnától, ahol immár évek óta háború zajlik. A konfliktus közelsége nem csupán politikai elemzésekben jelenik meg: 2022-ben egy – feltehetően ukrán eredetű, de hivatalosan soha meg nem erősített – drón zuhant le Zágrábban. Bár komoly károkat nem okozott, világos üzenetet hordozott: a háború árnyéka elérte a térséget.

A horvát kormány számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kevesebb mint 15 ezer fős hivatásos hadsereg önmagában nem jelent elegendő elrettentő erőt egy kiszámíthatatlan biztonsági környezetben. Ezért már a 2024-es parlamenti választások előtt napirendre került a sorkatonaság visszaállítása, elsősorban a középiskolát befejező fiatal férfiak számára.

Horvátország lépése nem elszigetelt jelenség. A nyugat-balkáni térség több államában is napirenden van a sorkatonaság visszaállítása, ami sokak számára a volt Jugoszlávia időszakát idézi fel. Akkoriban Josip Broz Tito rendszerében a fiatal férfiak egy évet szolgáltak a Jugoszláv Néphadseregben, és az ország hatalmas tartalékos állománnyal rendelkezett.

A délszláv háborúk után az újonnan létrejött államok sorra szüntették meg a kötelező szolgálatot: Szlovénia 2003-ban, Szerbia 2010-ben. Az EU- és NATO-tagság perspektívája sokáig feleslegessé tette a tömeghadseregek fenntartását.

Ez a korszak azonban véget ért.

A nyitókép illusztráció (Shutterstock)