Durván nőnek a tagállami befizetések az új uniós költségvetésben

Egyre nagyobb bajban az Európai Unió a begyűrűző energiaválság miatt

Jelentősen megemelkednek a tagállamok befizetései a következő, hosszú távú uniós költségvetésben – erre jutott az Európai Számvevőszék (ECA) friss jelentése, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra. A testület a 2028 és 2034 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló javaslat bevételi és kiadási szabályait vizsgálta.

2026. január 29., csütörtök 09:50

Frissítve: 2026. január 29., csütörtök 09:51

Vágólapra másolva!

Az új MFF egyik újdonsága, hogy először jelennek meg benne új, uniós szintű bevételi források. Ilyenek a be nem szedett elektronikai hulladékdíjak, a dohánytermékek jövedéki adójához kapcsolódó bevételek, valamint az évi 100 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok kötelező hozzájárulása. Mindezek ellenére a tagállamok pénzügyi terhei jelentősen nőnek.

Az auditorok számításai szerint a nemzeti befizetések összesen 48 százalékkal emelkednek az előző költségvetési ciklushoz képest: míg korábban évi 140,7 milliárd eurót tettek ki, az új MFF-ben már 208,5 milliárd euróra rúgnak.

A luxembourgi székhelyű Európai Számvevőszék jelentését az Európai Parlament kérésére készítette el. A parlament jelenleg az uniós tanáccsal – vagyis a tagállamokat képviselő testülettel – együtt tárgyal a költségvetési javaslatról.

A következő MFF teljes összege 2 000 milliárd euró, ami 59 százalékos növekedést jelent a jelenlegi kerethez képest. Ugyanakkor ez az összeg továbbra is csupán az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,26 százalékát teszi ki.

Az Európai Bizottság 2025 júliusában mutatta be a költségvetési tervezetet, amely illeszkedik a testület egyszerűsítési törekvéseihez. Ennek részeként a fő költségvetési fejezetek száma hétről négyre csökkenne, míg a programoké drasztikusan, 52-ről 16-ra. A fejezetek az uniós költségvetés fő kiadási kategóriái, amelyek többéves, jogilag kötelező felső kiadási plafonokat határoznak meg.

További változás, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok által közösen kezelt források aránya 20 százalékkal csökkenne: a jelenlegi 66 százalékról 46 százalékra.

Jan Gregor cseh uniós számvevő az EUobservernek nyilatkozva hangsúlyozta: minden többéves költségvetés saját szabályrendszerrel jár.

A cél mindig a modernizáció, az, hogy a költségvetés megfeleljen az aktuális kihívásoknak. A mostani MFF-ben különösen nagy igény volt a rugalmasságra a sok váratlan esemény miatt

– mondta. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az egyszerűsítésnek vannak veszélyei.

Ha túlzásba visszük, sérülhet az átláthatóság, elmosódhat a tervezés, és nehezebb lesz nyomon követni, mire költik a pénzt.

A tervezet egyik kulcseleme az úgynevezett teljesítményalapú kifizetés: a tagállamok bizonyos mérföldkövek és célok elérése után kapnák meg a forrásokat. Gregor szerint ezt a megközelítést a számvevőszék már többször bírálta a Covid-járvány idején létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) kapcsán is.

Meg kell majd nézni, hogyan működik mindez a gyakorlatban

– fogalmazott.

Az auditorok szerint a modell sikeréhez elengedhetetlen a tagállami előrehaladás hatékony ellenőrzése, ám ez jelenleg nincs megfelelően kidolgozva.

Szurkolunk a bizottságnak, de a siker egyáltalán nem garantált

– tette hozzá Gregor.

Az EU jelenlegi saját bevételei közé tartozik többek között a szén-dioxid-kibocsátási határmechanizmus (CBAM) és az emissziókereskedelmi rendszer (ETS). Az új költségvetés három további bevételi forrást vezetne be: az elektronikai hulladékhoz kapcsolódó díjakat, a dohánytermékek jövedéki adóját (TEDOR), valamint a nagyvállalatokra kivetett éves átalány-hozzájárulást (CORE).

A bizottság szerint ezek az intézkedések évente mintegy 58 milliárd euró többletbevételt hoznának a hétéves költségvetési időszakban, és csökkentenék a tagállamok terheit. A számvevőszék azonban arra jutott, hogy az extra bevételek 77 százalékát így is a tagállamoknak kell előteremteniük.

Az Európai Parlament és a Tanács célja, hogy 2026 végéig megállapodás szülessen az új többéves pénzügyi keretről, így az 2028-ban időben hatályba léphessen.