António Costa: a balkáni államoknak meg kell változtatni gondolkodásmódjukat, és túl kell lépniük a történelmi vitákon

A nyugat-balkáni országok, Moldova és Ukrajna csatlakozása az EU-hoz nem csupán ígéret, hanem prioritás - jelentette ki az Európai Tanács elnöke, megjegyezve, hogy ezek az országok Európa szívében vannak, és a jövő részét képezik.

Hozzátette: az elkövetkező években az EU-nak a reformok, a költségvetési kiigazítások és az erősebb kormányzás révén fel kell készülnie a bővítésre. Elismerte ugyanakkor, hogy az nem lesz könnyű, de hangsúlyozta, hogy megéri.

Costa szerint az EU-ban és a Nyugat-Balkánon mindenkinek felelősséget kell vállalnia, mivel nem földrajzi, hanem értékkérdésről van szó. A bővítés komoly kihívás az EU és tagállamai számára, de a nyugat-balkáni országok számára még nagyobb kihívást jelent - húzta alá.

Beszédében továbbá egy önállóbb, ellenállóbb és szuverénebb Európát sürgetett, különösen tekintettel az EU és az Egyesült Államok között nemrégiben létrejött kereskedelmi megállapodásra, valamint az orosz-ukrán háború megszüntetésére irányuló diplomáciai erőfeszítésekre.

Az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi keretmegállapodással kapcsolatban elismerte, hogy az nem kiegyensúlyozott, de úgy vélte: nem lenne bölcs dolog kiélezni a kapcsolatokat egy kulcsfontosságú szövetségessel, miközben Európa keleti határai veszélyben vannak.

Costa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a partnereknek, köztük az Egyesült Államoknak is tudniuk kell, hogy az EU mindig meg fogja védeni szuverenitását, polgárait, vállalkozásait és értékeit.

Az Európai Tanács elnöke emellett elítélte a Gázában kialakult humanitárius katasztrófát és éhínséget. Azonnali tűzszünetet, akadálytalan humanitárius hozzáférést, a megszállt palesztin területeken lévő illegális izraeli telepek bővítésének leállítását, valamint a kétállami megoldás melletti megújított nemzetközi elkötelezettséget sürgetett.

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ukrajnai háborúval kapcsolatban kifejtette: "Minden háborúban stratégiára van szükség, és ez a stratégia az, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút".

Hozzátette továbbá, hogy Kijevnek beleszólása kell legyen abba is, mit tart elfogadhatónak a háború befejezéséhez.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban elmondta: az EU-nak ez esetben nincs egységes álláspontja, ami nagy csalódást okoz. Mégis aktív nyomást gyakorol Izraelre, humanitárius segélyt nyújt, és támogatja a palesztin hatóságot - mondta, hozzátéve, hogy globális szinten az EU a legaktívabb.

A transzatlanti kapcsolatokra kitérve Kallas hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is Európa legnagyobb szövetségese és legnagyobb kereskedelmi partnere. Washington és Brüsszel nem mindig értett egyet, de fontos, hogy Európa kiálljon az érdekeiért - húzta alá.

Forrás: MTI