
Öt métert zuhant egy 11 éves fiú, súlyos sérülésekkel szállították kórházba
Az Antarktisz jégtakaróin időnként repedések keletkezenek, a leváló jégtömbökből lesznek aztán az óceán vizében úszó hatalmas jéghegyek.
Kevesen tudtuk, hogy ekkor ezek a jéghegyek "énekelni" kezdenek, az óceán leghangosabb természetes hangját kibocsájtva ezzel. A bálnadal-szerű zaj a jéghegyek egymásnak ütközéséből, és sziklás aljuknak a tengerfenékhez történő csiszolódásából, karcolódásából származik. Az így létrejövő "dal" több ezer mérfölddel távolabb, az Indiai-óceánon is észlelhető - írja a BBC.
A jéghegy méretétől függő frekvenciájú, kísérteties hangok a leszakadt jégtömbök szomorú, elkerülhetetlen sorsáról tanúskodnak, egyfajta gyászdalnak is tekinthetők, mivel a gleccserről való leválásukkal elkezdődik elkerülhetetlen haláluk.
Ahogyan a melegebb vizek felé kezdenek sodródni, az olvadás következtében kisebb darabokra esnek, így az általuk kibocsátott hangok dalból harsány csörömpöléssé változnak.

A fotó illusztráció: Shutterstock
A kutatók a bolygó másik felén, a Jeges-tengeren is vizsgálták a jéghegyek kibocsájtotta hangokat, amelyek ott másfajta, de hasonlóan fülsiketítő zajokat keltenek, amikor Grönland hatalmas gleccsereiről leválva szétszakadnak.
A tudósok a jéghegyek kibocsájtotta hangok kutatásával a jéghegyek születésének és halálának titkaiba akarnak betekinteni, és főleg arra kíváncsiak, hogy hogyan változtatja meg ezeket a folyamatokat az éghajlatváltozás.
A jéghegyek által keltett zaj azonban nem csak az éghajlatkutatókat érdekli. A felfoghatatlan erejű "dal" ugyanis hatással lehet a pólusok körüli tengeri élővilágra is.
A grönlandi jéghegyek által keltett hangok a leghangosabb természetes zajforrások az Északi-sarkvidéken. A grönlandi Bowdoin-gleccserről leszakadó egyik jéghegy hangjait 2019 júliusában rögzítették a tudósok. A leválás egy olyan, 30 percig tartó robbanásszerű hangot produkált, amely egy 0,1-7,6 tonnás TNT detonációjának felelt meg.
Az esemény hangja ugyanabban a frekvenciatartományban volt, mint amit a rejtélyes sarkvidéki tengeri emlősök, a narválok használnak egymás közötti kommunikációjukhoz.
A hatalmas jéghegyek által keltett zaj károsíthatja a homlokukból kinövő agyaruk miatt "tengeri unikornisként" is emlegetett állatok, és más tengeri emlősök hallását.
A Déli-óceánon azonban a jéghegyek fülsiketítő hangjai a tudósok szerint befolyásolják a kék bálnák énekét is, amely az elmúlt évtizedekben egyre mélyebbé vált, és az év bizonyos szakaszaiban hangosabb is lett.
A franciaországi Bresti Egyetem kutatói szerint ennek az az oka, hogy a bálnák a jéghegyeknek az éghajlat változásával módosuló hangjait kompenzálják, mivel az óriás jégtömbök pont a kék bálnák hangjához hasonló frekvencián "szólalnak meg", így a hatalmas tengeri emlősöknek nagyobb hangerőre van szükségük ahhoz, hogy tudjanak egymással kommunikálni.

Öt métert zuhant egy 11 éves fiú, súlyos sérülésekkel szállították kórházba

Halálos áldozatai is vannak a téli időjárásnak Franciaországban

Polgármester: évek óta nem végeztek tűzvédelmi ellenőrzést a szilveszterkor kigyulladt svájci bárban

Erős földrengés rázta meg Japán északnyugati részét, cunamiveszély nincs

Feldarabolta áldozatát, majd a fejét folyóba dobta

Családi tragédia - Négy holttestet találtak egy házban

Újabb holttestet találtak Disney Worldben

„Tudják, mi a dolguk!” – Zelenszkij nevetve üzent Trumpnak

A brit és francia katonák jelenléte Ukrajnában kötelező – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve: a Hajlandók Koalíciójának létezése függ ettől

„Megszabadultunk a legnagyobb fenyegetéstől, az emberek extázisban vannak” – Megszólalt egy venezuelai újságíró Maduro diktatórikus rendszeréről

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétateszteket hajtott végre

Több tízezer háztartást napokig érintő áramszünet Berlinben