Óriási mérföldkőhöz érkezett a Mars-utazás

A 120 méternél nagyobb űrrakétát és űrhajóegységet Dél-Texasból bocsátották fel az egyórás repülésre, és a terveknek megfelelő pályán haladva - a Mexikó-öböl, valamint az India-óceán térségét érintve - két részben tért vissza a tenger felszínére.

A felbocsátást követően néhány perc múlva a rakéta első fokozatban levált hajtóműegysége ellenőrzött módon a Mexikói-öbölbe zuhant.

A rakéta további egysége mintegy 210 kilométerre távolodott el a Földtől, és maximális sebessége óránként 26 ezer kilométer volt.

A légkörbe való visszatéréskor a hőhatás miatt az eszköz több eleme levált, de működőképes maradt, és az Indiai-óceán vizében érte el a felszínt, miközben végig kapcsolatban maradt az iránytóközponttal.

Elon Musk, a SpaceX tulajdonos-vezérigazgatójának a közösségi oldalán közzétette bejegyzése szerint számos hőcsempe elvesztése és egy megsérült segédszárny ellenére a Starship puha landolást hajtott végre az óceánban.

A Starshipnek ez volt a negyedik felbocsátása, és az első sikeres. Tavaly két alkalommal szinte közvetlenül az indítást követően következett be robbanás, míg idén márciusban egy ígéretesebb tesztrepülés is a rakéta felrobbanásával végződött.

A SpaceX sikeres rakétaindítása egy nappal követte a Boeing szintén sikeres űrhajóegységének indítását. Szerdán Floridából, a Kennedy Űrközpontból, többszöri halasztást követően a hordozórakéta tetején a világűrbe juttatták a Starliner űrhajóegységet, fedélzetén két asztronautával.

A Starliner csütörtökön a terveknek megfelelően megközelítette a Nemzetközi Űrállomást, a Boeing közleménye szerint ugyanakkor az összekapcsolódást el kellett halasztani, mert több helyen héliumszivárgást észleltek, és az irányító-hajtóműnél is hiba lépett fel. A 28 irányítórakétából 4 leállt, ami befolyásolja a Starliner manőverezési képességét, hogy összekapcsolódhasson az űrállomással.

Az irányítóközpont arra utasította a legénységet, hogy tartson távolságot a Nemzetközi Űrállomástól, de közölték, hogy a várakozások szerint a hibát sikerül kiküszöbölni.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megrendelésére a Boeing által épített Starliner a tervek szerint a jövőben részt vesz majd legénység és utánpótlás szállításában a Nemzetközi Űrállomásra, csatlakozva a SpaceX Dragon nevű űrhajójához, amely az elmúlt években 9 alkalommal vitt legénységet a világűrben keringő kutatólétesítménybe.

A Starliner fejlesztése több éven át tartó késlekedést szenvedett. Az első, legénység nélküli tesztrepülést már 2019-ben tervezték, amikor különböző hibák miatt elhalasztották, és csak 2022-ben történhetett meg. A legénységgel végzett tesztrepülést különböző rendellenességek miatt szintén többször elhalasztották az elmúlt hónapokban, amíg szerdán a két asztronautával, Butch Wilmore-ral és Suni Williamsszel a fedélzetén kiléphetett a világűrbe. A tervek szerint a Starliner legénysége egy hetet tölt a Nemzetközi Űrállomáson, mielőtt visszatér a Földre.

MTI