Nem zárható ki állami szereplő érintettsége a Balti-tengeri gázvezeték megrongálásában

A finn és az észt üzemeltetők vasárnap szokatlan nyomáscsökkenést észleltek a Balticconnector gázvezetéken, és felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, és emiatt a vezetéket és egy párhuzamosan futó, sérült telekommunikációs kábelt ideiglenesen lezárták.

Sauli Niinistö finn elnök kedden bejelentette, hogy az eddigi vizsgálat szerint valószínű hogy a gázvezetéken és a telekommunikációs kábelen keletkezett kár külső behatás eredménye.

A 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkoo cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) terminált Paldiski észt kikötővárossal.

"Nem zárható ki állami szereplő érintettsége. Az előzetes vizsgálat feladata kideríteni, hogy ki áll mögötte. Részletesebben nem kívánunk nyilatkozni" - mondta Antti Pelttari, a SUPO igazgatója.

A finn hatóságok szerdán közölték, hogy hogy "külső jeleket" találtak a tengerfenéken a sérült vezeték mellett és, hogy felülvizsgálják a baleset idején történt hajóforgalmat a térségben. Egy vezető nyomozó azt is elmondta, hogy jelenleg úgy tűnik hogy a kárt "mechanikus erő" okozta, nem pedig robbanás.

A NATO-tagállamok védelmi miniszterei csütörtökön Brüsszelben tárgyalnak, és a gázvezeték ügyét is megvitatják. A szövetségesek, köztük az Egyesült Államok is, támogatásukról biztosították Finnországot és Észtországot.

Tavaly szeptemberben az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Akkor négy helyen észleltek gázszivárgást. A vizsgálatok azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg.

MTI/A címlapfotó illusztráció (Shutterstock)