"Úgysem hisznek majd neked" - tipikus családon belüli, bántalmazó szöveg Magyar Péter fenyegetőzése a klinikai szakpszichológus szerint

Az exférj múlt hétvégén először teleírta a Facebookot azzal, hogy nem bántotta volt feleségét, Varga Juditot, majd amikor Varga Judit a Facebookon egy családi erőszakra utaló kisfilmmel reagált, dührohamot kapott. Mint kiderült, az exférj azért próbált a Facebookon előremenekülni, mert megtudta, hogy készült egy rendőri jelentés arról, hogy 2020 decemberében megtámadta feleségét, az akkor igazságügyi miniszter Varga Juditot. Még a róla propagandacikket írni akaró hvg-s munkatársat is megnevezte.

Nagyot hazudott az exférj

Mint arról korábban beszámolt az Origo, a hvg hétfői cikke végigvette az elmúlt időszakot, kitérve arra a bizonyos, 2020 év végi veszekedésre. Erről ugyebár Magyar azt írta, egy „szimpla családi vitánkat valótlan állításokkal sikerült izzadtságszagúan úgy kiszínezni, hogy a jelentés azt sejtesse, hogy én erőszakosan léptem fel a feleségemmel és az akkor őt védő állami testőrökkel szemben”. Csakhogy a hvg cikke, illetve az abban ismertetett hivatalos jelentés ennek ellentmond.

Először is: a dokumentumon nem szerepel a titkos vagy bizalmas minősítés, azt viszont a rendőr beleírta, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter azt kérte, az ügyet kezelje bizalmasan. A lap állítja, a szivárogtatótól független forrásból megbizonyosodott arról, hogy a jelentés valóban akkor készült, amikor az események történtek.

Fotó: Facebook

Rettentően agresszív volt Magyar

A cikk szerint a veszekedés előzményeiről a Varga Judit védelmét éppen akkor ellátó rendőr azt írta: a miniszter kérte, hogy menjen el vele a lakásukhoz, így lehetett tanúja a pár egyre hangosabb szóváltásának. A rendőr saját állítása szerint úgy érzékelte, Varga láthatóan félt, s a hatósági jelenlét nélkül kiszolgáltatott helyzetben lett volna. Próbálta elhagyni a lakást, amit a dokumentum szerint Magyar nem engedett, mondván, a felesége nem mehet sehova, nem viheti magával a gyerekeket (akik nem voltak ekkor a helyszínen).

A férfi a leírtak szerint azzal fenyegetőzött, hogy "majd megbánod még ezt, úgysem hisznek majd neked. Az egész kormány bele fog ebbe bukni, óriási botrányt csinálok ebből."

A jelentés szerint a Varga mellett kiálló rendőrrel is veszekedésbe keveredett az indulatos férj, aki a végül kiszabadult, a gyermekekhez egy másik lakásba rendőrautóval eljutó feleségét megelőzve ért az újabb helyszínre. A lakásba a rendőrök azonban Magyart nem engedték be, de még másfél-két órán keresztül ott őrjöngött, végül Varga Judit a jelentés szerint rendőrautóval ment Miskolcra is a gyerekekkel.

Veszélyeztette a környezete életét, testi épségét

A rendőr azt írta: Magyar "a gépjárművel való közlekedés során veszélyeztette a környezete életét, testi épségét, a rendőri felszólításnak vonakodva vagy egyáltalán nem tett eleget, agresszív, megfélemlítő, fenyegetőző magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat, megbotránkoztatást keltsen”.

Vagyis ez alapján felmerül a garázdaság (az utolsó félmondat szó szerint ennek definíciója), a korábbiak alapján pedig a személyi szabadság megsértése is.

A cikkben kitérnek arra is, hogy a jelentést megszerző újságíróval Magyar több órát beszélt, később letiltotta a nyilatkozatát, majd kitette az ominózus, a hamisított jelentésről értekező posztját.

Később pedig Dezsőt is megnevezve követelt rendőrségi vizsgálatot az ügyben.

A hvg szerint a rendőrfőkapitány és a belügyminiszter lemondását egyaránt követelő Magyar a posztjában nem állít igazat, mikor úgy fogalmaz, a lap munkatársa azzal kereste volna meg, hogy – idézzük a Talpra, magyarok alapítóját – a „hatalom által készített és betárazott titkos rendőri jelentést” kapott meg a rendőrségtől. A jelentésen ugyanis nem szerepelt titkosítás, a tartalmát pedig a felek meghallgatásával próbálta Dezső András ellenőrizni.

Így manipulál egy bántalmazó

Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus az Origo megkeresésére elmondta, hogy általánosságban a bántalmazó kapcsolatokra jellemző, hogy a bántalmazó – aki elképzelhető, hogy indulatkezelési problémákkal küzd, vagy más problémák is állhatnak a háttérben – két dologra törekszik: egyrészt a megfélemlítésre, másrészt az áldozat elbizonytalanítására.

A szakember szerint a bántalmazó minden eszközzel a hatalmát úgy akarja fenntartani a bántalmazott felett, hogy megfélemlíti, és azt mondja neki, hogy úgysem lesz sikeres bármiféle kitörési kísérlete. Tehát, hogy nem fog sikerülni, nem fognak neki hinni, vagy úgyis visszamegy őhozzá, tehát teljesen felesleges lejáratni saját magát.

A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad elfelejteni, hogy egy bántalmazott alapvetően mindig szégyent él meg a bántalmazás kapcsán, megalázást, kiszolgáltatottságot érez. Amennyiben felmerül az a gondolat, hogy elmondja másoknak, mi történt vele, akkor úgy érzi, „kiteregeti a családi szennyest”, és ez rá fog rossz fényt vetni.
A bántalmazó azt mondja neki, hogy önmagának tesz ezzel rosszat, mert úgysem hisznek majd neki, de mégis lejáratja magát. Ennek vannak finomabb eszközei a bántalmazó részéről és vannak durva eszközei is, de mégis az egyik tipikusan a megfélemlítés.

A másik szempont annak a fajta kiszolgáltatottságnak a megerősítése, hogy hiába is próbál meg segítséget kérni a bántalmazott.

Valójában egy bántalmazó személyiség mindenképpen meg akarja tartani a magabiztos pozícióját, akár erőszakkal is. Tehát hatalmat akar gyakorolni a bántalmazott felett, és azért tesz megfélemlítő kijelentéseket, hogy megfélemlítse az áldozatot, hiszen, ha megszegi ezt a bántalmazott, akkor adott esetben ennek lehet egyfajta retorziója.

Tehát utána akár következhet egy még erősebb bántalmazás, de ne felejtsük el – emeli ki a klinikai szakpszichológus –, hogy rendszerint nem feltétlenül fizikai bántalmazásról beszélünk, hanem bármilyen másról, akár verbális vagy pszichés bántalmazásról. Ha gyermekek is vannak a családban, akkor ez a megfélemlítés még erőteljesebb lehet egy nő esetében.