Kiemelte továbbá, hogy miután az afgán haderő finanszírozására szánt pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagállamok, a kormány ebből 800 ezer dollárnyit Bosznia-Hercegovina védelmi képességeinek fejlesztésére irányított át.
A magyar támogatás harmadik területeként a helyi gazdaság fejlesztését említette. Leszögezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban 11 millió eurónyi támogatást adtak helyi gazdáknak, hogy gépparkjukat Magyarországon gyártott eszközökkel korszerűsítsék, és nemrég elindult a program második köre is 17 millió euró értékben.
"Ez jó Bosznia és Hercegovinának, hiszen fejlődik a gazdaság, a mezőgazdaság, hatékonyabbak lesznek a gazdák, és jó nekünk is, mert magyar mezőgazdasági gépeket és eszközöket vásárolnak, tehát ennek az iparágnak az exportját így tudjuk elősegíteni" - fogalmazott.
A miniszter arról is beszámolt, hogy tavaly megdőlt a Bosznia-Hercegovinába irányuló export rekordja 460 millió euróval, miközben a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 600 millió eurót.
"Örülünk annak, hogy a magyar vállalatok szerepet kaptak a boszniai energiaellátás modernizálásában, a megújuló energiák felhasználásában, a légi közlekedés területén és a víziparban is" - közölte.
Végül kijelentette, hogy Magyarország a kölcsönös tiszteletre alapozza a külpolitikáját, azonban sajnos ez mára kiveszőben van a nemzetközi politikából.
"A tisztelet hiánya a legélesebben a Nyugat-Balkánnal szembeni európai politikában látszik meg, hiszen sok esetben beszélünk a Nyugat-Balkánról, de kevesebb alkalommal beszélnek a kollégáink a Nyugat-Balkánnal" - hangoztatta.
"A Nyugat-Balkánnak akkor tudunk igazán segíteni, ha folyamatos párbeszéd van az ott megválasztott vezetőkkel, ha tiszteletben tartjuk az ott élő emberek akaratát, és nem üzengetés zajlik, meg nem szankciós fenyegetésekkel operálunk, hanem egyszerűen minden egyes olyan szereplővel, akit az emberek megválasztottak, fenntartjuk a kapcsolatot" - összegzett.
Forrás: MTI
