Szijjártó Péter a The Jerusalem Postnak: szeretnénk, ha Európa elismerné Izrael jogát az önvédelemre

"Sajnos, azt tapasztalom, hogy amikor a nemzetközi politikai színtéren a jelenlegi gázai konfliktus kérdését tárgyalják, valahogy elfelejtik, hogyan kezdődött" - mondta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy csaknem négy hónap telt el a gázai fegyveres konfliktus kezdete óta, ami "hosszú idő, de nem lehet elég hosszú ahhoz, hogy mindannyian elfelejtsük" a Hamász október 7-i vérengzését - mondta. Magyarország számára az izraeli hadsereg Hamász elleni katonai akciója "terrorellenes művelet", amelynek sikere nemcsak izraeli, hanem globális érdek is, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy ilyen támadásra sehol a világon ne kerülhessen sor a jövőben - mondta. "Magyarország ezért azok közé az országok közé tartozik, amelyek tiltakoztak a Dél-afrikai Köztársaságnak a hágai Nemzetközi Bírósághoz beadott kérelme ellen, amely annak megállapítását kérte, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben" - emlékeztetett.

Szijjártó Péter szerint a népirtás vádja "képtelenség", és Magyarország kiáll Izrael mellett minden "kiegyensúlyozatlan és igazságtalan" nemzetközi fellépéssel szemben. Rámutatott: Magyarország a Hamász október 7-i támadása által közvetlenül érintett országok egyike, mivel négy magyar-izraeli kettős állampolgár is volt azok között, akiket aznap reggel foglyul ejtettek, egy pedig a támadás során életét vesztette. Hármat azóta szabadon engedtek, egy kétgyermekes családapát azonban még fogva tartanak Gázában.

A magyar diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy a túszok szabadon bocsátása érdekében tárgyalt Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszterrel, valamint az ügyben közvetítői szerepet folyató katari diplomatákkal is. "Úgy gondolom, az egész nemzetközi közösségnek nemcsak politikai, hanem erkölcsi kötelessége is megfelelő nyomást gyakorolni a Hamászra, hogy engedje szabadon az összes túszt, feltétel nélkül és azonnal" - hangsúlyozta.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU és Izrael kapcsolata mindig is "színes volt", sok tagország "elfogult és kiegyensúlyozatlan" magatartást tanúsítva viszonyult Izraelhez. Ennek példájaként említette, hogy az EU 2012 és 2022 között egyszer sem hívta össze az EU-Izrael Társulási Tanácsot. Mindeközben Magyarország amellett érvelt, hogy ezt az ülést meg kell tartani.

A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek ellenzik Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselőnek az izraeli-palesztin konfliktus megoldását célzó elképzeléseit. Szijjártó szavai szerint nagyszerű lenne, ha Európa hozzájárulhatna a térség békéjének megteremtéséhez, amennyiben az érintettek ezt szükségesnek látják. "Az EU és Izrael kapcsolatait azonban nem szabad a kétállami megoldástól függővé tenni, különösen azért, mert Izrael csak az egyik részese a konfliktusnak, amelyet egyedül nem tud megoldani" - magyarázta.

A miniszter az ukrajnai háborúra rátérve úgy vélte, hogy Európa óriási hibákat követ el a konfliktus kezelésében, különösen azzal, hogy inkább globalizálja, semmint elszigetelné azt. "A béke felé történő elmozdulás helyett az EU lépései a konfliktus eszkalálódásának veszélyével járnak" - figyelmeztetett Szijjártó Péter, rámutatva arra, hogy "minél tovább tart a háború, annál több ember fog meghalni". "Az első számú kötelesség megmenteni az ott élő az emberek életét és Ukrajnát a teljes összeomlástól. Tűzszünetet kell életbe léptetni, béketárgyalásokat folytatni, majd békemegállapodást kötni ebben a sorrendben" - hangsúlyozta.

A miniszter rámutatott arra, hogy a gázai háborúval kapcsolatban Magyarország éppen az ellenkező álláspontot képviseli, de ugyanezen okok miatt. A hangsúly mindkét esetben az életmentésen van - tette hozzá. "Gázában azért ölik meg a terroristákat, hogy azok ne ölhessenek meg békés embereket. Magyarország egyik esetben sem szeretné a konfliktus mélyülését, de ennek elkerülése érdekében Gázában győzni kell a Hamász fölött, míg Ukrajnában viszont szerinte a háború azonnali leállításával lehet megvédeni az emberek életét. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a két konfliktus valamelyike átterjed más ország határán, "nagyon könnyen egy harmadik világháborút okozhat".

A tárcavezető azt szeretné, ha a Közel-Kelet visszatérne a normalizáció pályájára anélkül, hogy ez bármiféle kapcsolatban lenne a palesztin államiság kérdésével.
Szijjártó kifejtette, ő a 2020-as Ábrahám-megállapodások erős támogatója, olyannyira, hogy ő volt az egyetlen külügyminiszter az egyezmény aláírói mellett, aki részt vett a megállapodás hivatalos aláírási ceremóniáján Washingtonban az év szeptemberében. Véleménye szerint az egyezmény, amelyben négy arab ország megállapodott abban, hogy normalizálják kapcsolatait Izraellel, elősegíti a régió hosszú távú békéjének, stabilitásának és nyugalmának megteremtését. Hangsúlyozta, hogy a térségnek mielőbb vissza kell térnie az Ábrahám-egyezményekben foglaltakhoz.

Kitért arra, hogy Magyarország érdekelt az Izraellel folytatott energetikai együttműködés javításában, mert - mint hangsúlyozta - minél diverzifikáltabb egy ország energiaellátása, annál nagyobb biztonságban van.

MTI/A fotó illusztráció (MTI)