A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó ülésén kiemelte, hogy Magyarország a konfliktus szomszédságában közvetlenül szembesül annak negatív következményeivel, és hazánknak az elmúlt két és fél évben annak ellenére is fizetnie kellett ennek az árát, hogy semmilyen felelőssége nincs a harcok kirobbanásában.
"Csaknem ezer nap után a kérdés többé nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem hogy hogyan lehet békét teremteni, vagy még pontosabban az, hogy mi a leggyorsabb út a békéhez" - mondta.
"Mert úgy gondoljuk, hogy a lehető leghamarabb békét kell teremteni. Ugyanis minél később lesz béke, annál több ember hal meg, annál több család fog szenvedni, annál több ember kényszerül menekülésre és annál nagyobb lesz a pusztítás" - figyelmeztetett felszólalásában. "És mi, magyarok a szomszédságban nem akarunk további pusztítást, nem akarunk további szenvedést, és nem akarjuk, hogy több ember meghaljon, különös tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajnában" - folytatta.
"Ha őszinték vagyunk magunkhoz, és nem csak kommunikációs paneleket használunk, akkor szerintem nyilvánvaló, hogy amit eddig tettek, az egyáltalán nem működött" - vélekedett. Majd közölte, hogy a fegyverszállítások nem hozták közelebb a háború lezárását, a fegyverek számának növelése mindkét oldalon csupán még több áldozathoz és a harcok meghosszabbításához vezetett.
