Szijjártó: Magyar cégek már több mint 350 millió dollárt fektettek be Szingapúrban

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szingapúri információs technológiai üzleti fórum megnyitóján abbéli reményét fejezte ki, hogy az eddigi sikertörténetek lökést adnak majd újabb vállalatközi együttműködéseknek, és így kölcsönösen előnyös megállapodások köttethetnek a mostani rendezvényen, ahol a megjelent cégek az információs technológia, a mesterséges intelligencia és a digitális átállás krémjét képviselik.

A Magyarország és Szingapúr közti kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte az egymilliárd dollárt, és a lendület kitart, amit jól mutat, hogy idén eddig 46 százalékos növekedést jegyeztek fel.

A magyar cégek 350 millió dollárt fektettek be a délkelet-ázsiai városállamban, a szingapúri vállalatok pedig több mint hétezer embert foglalkoztatnak hazánkban - tájékoztatott.

Beszédében kiemelte, hogy Magyarország tízmilliós lakosságú, tengerparttal és számottevő természeti erőforrásokkal nem rendelkező államként elsősorban az emberek teljesítményére támaszkodhat, ezért fontos a jelenleg is zajló dimenzióváltás, az elmozdulás a tudásalapú gazdaság felé.

Aláhúzta, hogy a kormány az előző évtized elején nagyszabású iparosításba kezdett annak érdekében, hogy nagyszámú új munkahely jöjjön létre.

Az új cél azonban a hangsúly áthelyezése a mennyiségről a minőségre, a hozzáadott érték és a gazdaság általános technológiai szintjének növelése - tette hozzá.

Majd a keleti nyitás sikereit méltatta, hangsúlyozva, hogy miközben Magyarország helye politikailag a nyugati szövetségi rendszerben, a NATO-ban és az Európai Unióban van, a kormány jó időben felismerte, hogy a keleti országok szerepe gyorsan fog erősödni, s ezért "két lábon kell állni".

- közölte, rámutatva, hogy a hatóságok keményen dolgoztak a keleti vállalatok beruházásainak elnyeréséért.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Magyarországon a rendkívül nehéz körülmények ellenére is rendre megdőlt a beruházások rekordja az utóbbi években, ami szavai szerint négy tényezőnek köszönhető.

Fontos az európai szinten is egyedülálló politikai stabilitás, ami egyébként Szingapúrra is jellemző.

Nagy előny hazánk központi elhelyezkedése a kontinensen, valamint, hogy itt kell fizetni a legalacsonyabb adóterheket. De a leglényegesebb a képzett munkaerő, ami a felsőoktatás átszervezésével, a duális szakképzés kiépítésével még inkább vonzó lehet a külföldi cégek számára - sorolta.

Leszögezte, hogy Magyarország a keleti és nyugati vállalatok beruházásainak találkozási pontjává vált, különösképpen a világ talán egyik leggyorsabban fejlődő iparágában, az elektromos autóiparban.

Tudatta, hogy a magyar ipar 63 százaléka high-technek számít a nemzetközi sztenderdek szerint. Illetve üdvözölte, hogy tíz év alatt kevesebb mint 1 százalékról 1,6 százalékra emelkedett a kutatás-fejlesztés részesedése a bruttó hazai terméken (GDP) belül, míg az e területen regisztrált munkahelyek száma 97 százalékkal bővült ugyanezen időszakban.

A miniszter arról számolt be, hogy ugyan nagy a földrajzi távolság Magyarország és Szingapúr között, a két ország kormánya elvégzett minden házi feladatot, mindent megtett az együttműködés elősegítése érdekében: nincsenek nyitott politikai kérdések, az illetékes nemzeti hatóságok szoros kapcsolatban vannak, élénk a felsőoktatási együttműködés.

Forrás: MTI