"A nyugat-balkáni térség integrációja nem csak Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke, hanem európai érdek is. És azt gondoljuk, hogy a mostani válság egyfajta lehetőséget is biztosít arra, hogy az európai integrációs folyamatot felgyorsítsuk" - tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy Szerbia felvétele a régió legnagyobb államaként kulcsfontosságú lenne, ezért a közösségnek meg kellene nyitnia mind a tizenhárom olyan csatlakozási fejezetet, amelynek esetében ez eddig nem történt meg.
Szijjártó Péter a folyamatot elfogadhatatlanul lassúnak minősítette, és szavai szerint ez Brüsszel és az eljárást "tudatosan lassító", "képmutató" tagországok szégyene. "Mindazok, akik lassítják a bővítést, azok valójában az Európai Uniót gyengítik" - fogalmazott.
Márpedig - mint kiemelte - Szerbia hozzáadna az Európai Unió fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságához, amit Magyarország példája is bizonyít.
A fizikai biztonságról szólva arról számolt be, hogy a migrációs nyomás egyre nő, és "naiv illúzió" lenne azt gondolni, hogy csökkenni fog, mivel a kiváltó okok is mind súlyosbodnak. Ezért az együttműködés Belgráddal minden eddiginél kritikusabb fontosságú a határok védelme szempontjából.
"Magyarország természetesen meg fogja védeni a határát, még úgy is, hogy nem kap ehhez semmifajta segítséget Brüsszelből. Megvédjük a határunkat, nem engedjük be az agresszív migránsokat, s emellett segítünk Szerbiának is abban, hogy a védelmi vonalat minél inkább délre toljuk" - mondta.
A miniszter a gazdasági területtel kapcsolatban emlékeztetett, hogy tavaly 68 százalékos bővülés után elérte a hatmilliárd eurót, és ezzel rekordot döntött a magyar-szerb kereskedelmi forgalom értéke.
"Készen állunk arra, hogy a határ menti gazdaságfejlesztési programokra az európai uniós forrásokat lehívjuk" - közölte.
