
Magyar Péter: közös jelszavunk az önmérséklet
A kutatásban annak jártak utána, hogy a rezsicsökkentés hiányában, tehát a világpiaci árak érvényesülése esetén, májusban hogyan alakultak volna a magyarok közüzemi kiadásai. A Századvég számításai szerint ha kivezetnék a hatóságilag rögzített rezsiárakat, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenleginek több mint háromszorosára, a földgázszolgáltatások ára pedig az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban - írták. A gyakorlatban ez azt jelentené - folytatták -, hogy rezsicsökkentés nélkül egy átlagos magyar háztartás 9 ezer forintos villamosenergia-kiadása 30 ezer forintra, a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne. Így a havi rezsiszámla 22 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak. Hozzátették, hogy ha a benzin és gázolaj esetében sem érvényesülhetne a hatósági ársapka, a magyaroknak a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva júniusban átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért.

Az elemzésben kiemelték, hogy a piaci árak bevezetése okozta árnövekedés fokozottan hátrányos lenne a családos, különösen a nagycsaládos háztartásokra nézve, hiszen minél többen alkotnak egy háztartást, annál nagyobb az energiafogyasztás. A rezsicsökkentési program hiányában egy egytagú háztartás havi kiadása az áram és a gáz tekintetében 16 ezer forintról 72 ezer forintra nőne, egy négytagú háztartás esetében a díj havi 28 ezerről 126 ezer forintra emelkedne, egy nyolctagú - például többgenerációs - családnak pedig 138 ezer forinttal kellene magasabb díjat fizetnie, ha nem érvényesülnének a hatósági rezsiárak - közölte a Századvég.

A kutatásban felhívták arra is a figyelmet, hogy a rögzített árak leépítésével háztartások százezreinek kellene anyagi okokból lemondani otthona kellő mértékű fűtéséről, világításáról és műszaki eszközeik használatáról. Ha a villamosenergia és a földgáz ára a piaci árszabás következtében a négy és félszeresére növekedne, annak következményeként a jelenlegi 4,2 százalékos energiaszegénységi ráta - a Századvég számításai szerint - körülbelül az ötszörösére, majdnem 22 százalékosra emelkedne, vagyis minden ötödik ember energiaszegénnyé válna Magyarországon. Ez 900 ezer háztartást, azaz körülbelül 2,1 millió embert érintene. A Századvég hangsúlyozta: a közelmúltban több baloldali politikus és véleményformáló tüntette fel pozitív színben Brüsszel energiaembargós javaslatait, valamint a balliberális pártok és politikusok hosszú ideje támadják a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, így az embargópárti vélemények a korábbi politikájuk szerves folytatásaként értelmezhetők; politikájuk jelentősen növelné a családok terheit.
MTI / Címlapfotó: illusztráció (Fotó: MTI / Illyés Tibor)

Magyar Péter: közös jelszavunk az önmérséklet

Lemond Lázár János a teniszszövetségi elnöki posztjáról

Balog Zoltán: nem volt kormányzati kérés a kegyelmi ügyben

Vizsgálóbizottságokat állíthat fel, elkezdi az alaptörvény-módosítás vitáját a parlament

Forsthoffer Ágnes együttérzését fejezte ki a MOL tiszaújvárosi üzemében történt baleset áldozata családjának

Magyar Péter: jól haladnak a tárgyalások az uniós forrásokról

Magyar Péter: erős közép-európai régióra van szükség az erős Európához

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálint minisztert

Kinevezte a közigazgatási államtitkárokat Sulyok Tamás

Magyar Péter: a kegyelmi ügy dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét

Magyar Péter távozásra szólította fel a Kúria elnökét

Kelemen Ágnes környezetgazdász lesz a vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár