Szánthó Miklós: 2023-ban hivatalossá vált, hogy a magyarországi baloldal hazát árul

Szánthó Miklós azt mondta: szerinte 2023 jelentősége magyar szempontból az, hogy sikerült megóvni az ország szuverenitását.

Az immunrendszer erősítésének pedig egyik eleme a szuverenitásvédelmi törvény, amely adekvát, sőt, még visszafogott reakció is arra, hogy hivatalossá vált: "a magyarországi baloldal hobbiból vagy gebinbe, de hazát árul" - fogalmazott.

Szánthó Miklós szerint 2023-ban bizonyos értelemben tisztulási folyamat ment végbe a politikai szcénában: "elvált a tüdő a májtól", egyértelműen és kétséget kizáróan bebizonyosodott, mely magyarországi pártokat és politikusokat bérelték fel külföldről, hogy kifejezetten Magyarország ellen dolgozzanak.

Tisztult a kép, és ez segíti a tájékozódást - mondta.

Úgy fogalmazott: "önbevallási alapon kiderült, a magyarországi baloldal milliárdokat kapott a nyílt társadalom hálózatától a tavalyi kampányához, majd az is, hogy ők az elveszett mikroadományládikák fosztogatói."

Szánthó Miklós kiemelte: a szuverenitás "szinten tartása" egyáltalán nem alábecsülendő teljesítmény, hiszen - hozta példaként - a "szűkebb pátriánkban" az egyik ország területére idegen hadsereg tört be, máshol iszlamista terroristák paramilitáris egységei lődözik ki egyik napról a másikra rakéták ezreit a békés lakosságra.

Mindeközben Európa egyes nagyvárosainak színes etnikai összetétele miatt erősen átalakult az államhatalom által korábban garantáltnak tekintett közbiztonságról alkotott napi élmény. A dél-európai országok jó része az extrém magas államadósság, illetve annak finanszírozása miatt már sokszor nem saját, hanem az Európai Központi Bank - tehát a németek - kezében van - mondta el.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint Németországban "igazából nem a választott döntéshozók alakítják a politikát, hanem a pluralizmusnak még a látszatát is kerülő liberális sajtó a döntéshozókat, miközben a kormányzás ellenőrzését átadták az NGO-knak."

Azt mondta, a világban azt látni, hogy átrendeződés zajlik a nemzetközi térben, a 20-30 éve naiv módon állandósulónak gondolt, "a történelem véget ért" liberális paradigmája ért véget, minden tekintetben új hatalmi struktúrák alakulnak ki.

- fogalmazott Szánthó Miklós.

Fotó: Szánthó Miklós hivatalos Facebook-oldala

A magyar külpolitikáról szólva azt mondta: egy globálisan kicsinek, európai mércével mérve is közepesnek tekinthető, nyitott gazdasággal rendelkező ország egyetlen lehetősége a 21. században, ha külpolitikájában radikális.

Tehát például radikálisan szakít azokkal a beidegződésekkel, amelyek az ilyen országok külpolitikai logikáját determinálják: "kicsi vagy, legyél hálás, hogy egy elitklubnak a tagja lehetsz, követed, amit a nagyok mondanak, egyebekben örülsz, hogy létezel, és csöndben vagy".

A magyar nagystratégia, ha lehet ilyet mondani, jó ezer éve ugyanaz: ne olvasszon be minket egyik vagy másik birodalom se - mutatott rá Szánthó Miklós.

Azt mondta, ez a túlélési terv az előzőekben említett világfelfordulás és az egyébként általunk is óhajtott európai integrációs rendszer - fogalmazzunk politikailag korrekt módon - "növekedésének megtorpanása" idején radikálisnak tűnő eszközöket kíván, nevezetesen szuverenitás- és konnektivitás-védelmet egyidejűleg.

Ha úgy tetszik, a radikálisan érdekalapúnak tűnő magyar külpolitika értékalapú, csak itt az érték a magyar érdek. Az "önző" érdek, a szuverenitásvédelem kiemelt érték, ha hozzávesszük, hogy "a magát civilizációs öngyilkosságba hajszoló" Nyugat politikai tere alapvetően az új dimenziókat behozó globalista-szuverenista megosztottságúvá vált.

Amikor szuverenitásról beszélünk, egyben a választásokon alapuló demokráciánkat is védjük: egyfelől a brüsszeli mélyállam burkolt, másfelől a nyílt társadalom hálózatának - nevéhez hűen - mára már egészen nyílt beavatkozási kísérleteivel szemben - fejtette ki Szánthó Miklós.

Elmondta, ő sem látja jelenleg lefutottnak a "Nyugat vs. Kelet meccset", de - fogalmazott - "dőreség lenne odaláncolni magunkat az egyik oldalhoz, miközben minden kapcsolatot elvágunk a másikkal". Márpedig a brüsszeli és washingtoni ukáz ez, persze függetlenül attól, hogy számos nagy nyugati országnak, cégnek esze ágában sincs részt venni a blokkosodásban - tette hozzá az Alapjogokért Központ vezetője.

Szánthó Miklós kiemelte: magyar szempontból a lényeg az, hogy persze, az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk és azok is kell legyünk - nem ezen szövetségesi rendszerek erkölcsi mivolta, hanem Magyarország érdeke miatt -, de közben, amennyire lehet, legyünk mi a találkozási pont, a "hub" Nyugat és Kelet között.
Megfogalmazása szerint a "woke lényegében maga a kommunizmus, csak új köntösben".

Ez az új típusú progresszív szocializmus nem intézményesült olyan formában, mint a proletárdiktatúrák rendszere, viszont kifinomultabb, puhább, frontálisan kevésbé érzékelhető eszközöket alkalmaz - mint amilyen az "érzékenyítés" is -, szemben a vörös terror fizikai brutalitásával - mondta Szánthó Miklós, kiemelve, hogy a lényege ugyanaz: megfosztani az egyént hitétől, nemzeti bekötöttségétől, családjától, és ezáltal az ember igazából a hirdetettekkel ellentétben nem szabadabbá, hanem üressé válik.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója közölte azt is, hogy jövőre lesz újabb CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Budapesten.

Forrás: MTI