Soros legfontosabb emberei (5.): Wesley Clark

Hol lehet a helye ráérő nyugdíjasként valakinek, aki ott nőtt fel, ahol Bill Clinton, majd dolgozott együtt Kati Marton néhai férjével, Richard Holbrooke-kal is? Akit a középkorúaktól felfelé nemcsak mindenki felismer arcról az Egyesült Államokban, de a Demokrata Párt legfelső köreibe is bejáratos? Aki bizonyította már rátermettségét az amerikai külpolitikai érdekek agresszív európai érvényesítésében? Aki továbbá nézetei alapján alighanem lebontaná azt a külpolitikát, amit a magyar vezetés az elmúlt években felépített? 

Wesley Clark 79 éves, nyugalmazott tábornok – Amerikában legalábbis – vitán felül a legismertebb tagja az Action for Democracy (A4D) nemzetközi tanácsadó testületének.
A lap a sorozatuk előző részeiben arról írt: a Korányi Dávid vezette A4D beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – ezt a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték –, ahogyan a 2023-as lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzéki erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd itthon számítani.

Az eddigi részekben a magyar származású Kati Martonról, Charles Gatiról és Evelyn Farkasról, valamint Francis Fukuyama liberális politológiaprofesszorról írtunk.

Farkas mellett Clarkot Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga említette olyasvalakiként, mint akivel konzultált a választási kampány során.

– mondta Márki-Zay az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én, és ugyancsak pár héttel az országgyűlési választások előtt az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.

E cikkhez a Magyar Nemzet megkereste e-mailben Clark tábornokot is, aki – egyelőre – nem válaszolt. Ha érdemben megteszi, frissítik írásukat. Megkérdeznék tőle például, milyen tanácsokat adott Márki-Zaynak?

Rabbi ősök, mintakatona, elnökjelölt-aspiráns

Wesley Kanne Clark a második világháború idején, 1944-ben Chicagóban született, de a déli Arkansasban nőtt fel, s noha baptistaként nevelkedett, aki később a katolikus hitre tért át, maga beszélt arról egy interjúban, hogy apai ágon rabbi ősöktől származik. Liberális nézeteit az Izrael terrorellenes harcával való együttérzéssel párosítja – írta róla egy amerikai zsidó lap.

Clark – közeli ismerőseinek csak Wes – irigylésre méltó katonai pályát futott be, számos amerikai és külföldi kitüntetés birtokosa lett. Harmincnégy éven át tartó szolgálata alatt a legmagasabb rendfokozatot is elérte. Négycsillagos tábornokként vonulhatott vissza 2000-ben, amikor leköszönt a NATO – egyben pedig az amerikai hadsereg – európai erőinek főparancsnoki posztjáról. A tisztséget Bill Clinton demokrata párti amerikai elnök idején szerezte meg, majd 1999-ben a fő levezénylője lett az atlanti szövetség koszovói beavatkozásának, Jugoszlávia bombázásának.

A CNN egy összesítése szerint 26 esztendősen megsebesült a vietnámi haborúban egy tűzharcban, 31 évesen pedig már őrnagy volt.

A kétezres években politikai karrierrel kacérkodott, és megkísérelte elnyerni a Demokrata Párt 2004-es elnökjelöltségét. De esélytelenségét látva gyorsan feladta ezt, majd George W. Bush hivatalban lévő elnök – később szintén sikertelennek bizonyuló – kihívóját, John Kerryt támogatta. Még később Hillary Clinton, majd Barack Obama elnöki ambíciói mellett állt ki.

Clark hosszú ideje a saját konzulenscégét vezeti az arkansasi Little Rockban, ahol Bill Clinton 1992-ig kormányzó volt.

Agresszív külpolitikát képvisel

De nyugalmazott katonaként sem cáfol rá arra, hogy egyenruhában is az agresszív, „héja” amerikai kül-, és biztonságpolitika egyik fő végrehajtója volt.

Az orosz–ukrán háborúról tett nyilatkozatában 2022-ben azt mondta: a Nyugat félreismerte Oroszországot, szerinte egyáltalán nem olyan erősek, mint azt korábban gondolták.

Mint fogalmazott, ezt a lehetőséget ki kell használnia a nyugati fővárosoknak, köztük Washingtonnak, hogy végérvényesen átvegyék a vezető szerepet.

Az alábbi videóban Clark odáig elmegy, hogy azt állítja, Ukrajna nyugati felfegyverzése nyomán Kijev még a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is „feltétlenül visszaszerezheti” az oroszoktól. Ezt számos elemző elképzelhetetlennek tartja a Nyugat aktív fegyveres beavatkozása, harmadik világháború kitörése nélkül.

De Ukrajnának ehhez támadóképességekre van szüksége
– szögezi le Clark.

Felfogása azzal az állásponttal is szembemegy, amit a fegyverszállításokat ellenző Magyarország a NATO-n belül képvisel.

Feltételezhetően Clark szélsőségesen Putyin-ellenes szövetségest kereshetett Márki-Zayban és a magyarországi ellenzékben, háborúpárti politikára buzdítva őket.

Az alábbi videóban pedig arról a titkos feljegyzésről beszél, amely elárulja, hogyan tervezték Washingtonban a kétezres években, hogy az Egyesült Államok öt év leforgása alatt „kiiktat” hét közel-keleti , illetve afrikai országot: Irakot, Szíriát, Libanont, Líbiát, Szomáliát, Szudánt és Iránt:

Ma már nincs ekkora háborús étvágya az amerikai háttérhatalomnak.

De akkora azért van, hogy adja a hadilovat Ukrajna alá, illetve beavatkozzon európai országok közéletébe, megkísérelve hatalomra juttatni a hozzá hű helyi erőket.