Soros emberei segítették Trump befeketítését

A 2016-os amerikai elnökválasztás óta tartja magát az a narratíva, miszerint Oroszország segítette hatalomra Donald Trumpot. A legfrissebb, titkosítás alól feloldott Durham-jelentésmelléklet azonban Soros alapítványának érintettségét is rögzíti az álhírkampányban. A dokumentumok szerint a Clinton-stáb és a Soroshoz köthető szereplők közösen próbálták elhitetni az orosz beavatkozást - írta meg csütörtökön a Magyar Nemzet.

Tenyek.hu

2025. augusztus 01., péntek 12:03

Vágólapra másolva!

Soros alapítványa is szerepet játszhatott abban az összehangolt dezinformációs kampányban, amelynek célja Donald Trump lejáratása volt a 2016-os amerikai választások idején. A John Durham különleges ügyész által készített jelentés titkos mellékletét a közelmúltban hozták nyilvánosságra, és ez új részletekkel szolgál arról a tervről, amely a Clinton-kampány környezetében született meg – részben Soros embereinek közreműködésével.

Soros emberei is tudtak a Trump elleni lejáratókampányról

A Durham-jelentés titkos mellékletéből – amelyet a Szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke, Chuck Grassley tett közzé – kiderül, hogy a Clinton-kampány 2016 elején egy tervet dolgozott ki Donald Trump és Oroszország kapcsolatának meghamisítására.

A dokumentumban szerepel két memorandum, amelyek titkosszolgálati forrásokra hivatkozva részletezik, hogy a Demokrata Párt célja az volt, hogy lejárassa Trumpot, többek között az „orosz maffiához” fűződő üzleti kapcsolatokkal.

A március 2016-os jelentés külön kiemeli, hogy ebben a folyamatban a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok két vezetője, Leonard Benardo és Jeffrey Goldstein is említésre kerül.

A Clinton-kampány állítólag velük egyeztetve, a „különleges szolgálatok” támogatásával készített elő botrányos állításokat Trump állítólagos orosz kötődéseiről.

Fotó: MTI

Levelek támasztják alá a gyanút

A titkos melléklet szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 2016 júliusában olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek részletesen leírták a Clinton-kampány álhírterjesztési tervét. Ezek között szerepeltek állítólagos levelezések is Leonard Benardótól, Soros alapítványának vezetőjétől. Az egyik levél szerint a kampány első szakaszában, közvetlen bizonyíték hiányában úgy döntöttek, hogy az információt az FBI-hoz köthető technikai struktúrákon keresztül terjesztik, például a Crowdstrike és a ThreatConnect cégeken át, amelyek aztán „vezető amerikai sajtóorgánumokon” keresztül juttatták el a nyilvánossághoz. A levelek szerint Hillary Clinton tanácsadói is aktívan részt vettek a félrevezető narratíva kialakításában.

Julie [a kampány tanácsadója] szerint hosszú távú ügy lesz démonizálni Putyint és Trumpot… később az FBI is rátesz még egy lapáttal

– olvasható az egyik e-mailben. Egy másik üzenetben pedig az szerepel:

Hillary Clinton jóváhagyta az ötletet, hogy Trumpot és az orosz hackereket okoljuk az amerikai választások megzavarásáért. Ez elterelheti a figyelmet a saját hiányzó e-mailjeiről.

Durham csapata szerint a Benardo-levelek tartalmát elemző hírszerzők úgy nyilatkoztak, hogy az anyag nagy valószínűséggel hiteles. A dokumentum szerint ezek a levelek részben orosz hírszerzési tevékenység révén kerültek napvilágra, és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok mellett más, amerikai székhelyű agytrösztöket is célba vettek, például a Carnegie Endowmentet.

A jelentés szerint a Clinton-kampány egyértelműen számított arra, hogy az FBI és más kormányzati szervek olajat öntenek a tűzre, vagyis hivatalos vizsgálatokkal támasztják alá a nyilvánosság előtt az egyébként megalapozatlan orosz kapcsolatot.

A Clinton-stáb abban bízott, hogy a Trump elleni vádak elterelik a figyelmet Hillary Clinton saját e-mailbotrányáról.

Obama és Biden is tudtak a Soroshoz köthető hírszerzési információkról

A Durham-melléklet szerint az Obama-kormányzat legfelsőbb szintjein is ismert volt a Clinton-féle dezinformációs kampány. 2016 augusztusában a CIA akkori igazgatója, John Brennan a Fehér Házban személyesen tájékoztatta Barack Obama elnököt, Joe Biden alelnököt, valamint James Clapper hírszerzési igazgatót és James Comey FBI-igazgatót a helyzetről.

Ennek ellenére az FBI – a Clinton-kampány céljainak megfelelően – nemhogy leállította volna az ügyet, hanem a Steele-dosszié alapján megszerezte a Carter Page elleni lehallgatási engedélyeket.

A dokumentum szerint mindezt úgy tették, hogy a birtokukban voltak olyan információk, amelyek kétségbe vonták a Trump–Oroszország kapcsolat valódiságát, sőt, arra utaltak, hogy a háttérben éppen Soros alapítványa és a Clinton-kampány állt.