Saját otthonra és a családi adókedvezményekre vágynak a magyar fiatalok - Felmérés

A nemrégiben a kormányzat által bejelentett kedvezményes, a fiatalok első lakáshoz való jutását lehetővé tevő fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel kapcsán számos ellenzéki kritika jelent meg. E kritikák az Otthon Start program saját tulajdonú lakáshoz jutást támogató lehetőség helyett a tömeges bérlakásépítést szorgalmazzák. Ugyancsak nemrég hangzott el a legnagyobb ellenzéki párt szociálpolitikai szakértőjétől, Bódis Krisztinától egy gyermekvédelmi konferencián, hogy a Tisza Párt a családi adókedvezmények rendszerét nem tartja helyesnek, mert az társadalmi esélyegyenlőtlenséghez vezet – írta cikkében a Mandiner.

Szent István Intézet felmérést készített erről a Nézőpont Intézet közreműködésével.

– áll a Szent István Intézet közleményében.

Az első kérdés arra irányult, hogy a magyarok szerint az államnak melyik lakhatási formát kellene elsősorban támogatnia. Az eredmények egyértelműen mutatják a saját tulajdon iránti elköteleződést; a válaszadók közel 60 százaléka a saját lakás vásárlásának támogatását tartja fontosabbnak, míg mindössze egyharmaduk (33 százalék) helyezné a fókuszt a bérlakások építésére.

Ez a tendencia különösen erős a vidéken élők körében, ahol a válaszadók közel 70 százaléka a tulajdonszerzést részesíti előnyben, valamint a fiatalabb, 18-39 éves korosztályban, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka választja ezt. Ez arra utal, hogy a fiatalok számára a saját otthon a stabilitás és a jövőtervezés egyik legfontosabb záloga. Az összes demográfiai jellemző tekintetében egyedül a budapestiek körében magasabb, (49 százalék) a bérlakásprogramot támogatók aránya, ami a nagyvárosi életforma és a magasabb ingatlanárak hatását tükrözheti.

Magyarországon a lakásbérlésre fordított költségeket az emberek többségében kidobott pénznek tekintik. Inkább veszünk egy lakást hitelre, amit harminc év alatt törlesztünk, de végül az miénk lesz, és majd a gyermekek örökölhetik.

„Mi, magyarok rendkívüli módon ragaszkodunk a saját ingatlanhoz, sokan ebben látjuk a szabadságunk és függetlenségünk zálogát is” – áll a közleményben. Ennek történelmi okai is vannak, a 20. század politikai és gazdasági bizonytalansága, a világháborúk, az államosítások, majd a rendszerváltás is ezt a szemléletet erősítette. A Századvég 2016 óta évente megismételt Európa Projekt nevű kutatásából például kiderül, hogy messze Magyarországon a legmagasabb a saját lakásra vágyók aránya, és nemcsak az akarás szintjén, hanem a tényleges tulajdonlásban is, ami 90 százalék.

A következő kérdés arra irányult, hogy a magyarok milyen formában tartják a leghatékonyabbnak a családok állami segítését: mindenkinek járó adókedvezmény formájában, vagy csak a rászorulóknak nyújtott célzott támogatásként. Az eredmények egyértelmű társadalmi preferenciát mutatnak az univerzális, minden szülőnek járó adókedvezmények tekintetében. A válaszadók több mint 52 százaléka ezt a megoldást támogatná, szemben a 43 százalékkal, akik szerint a támogatásokat csak a rászoruló, szegényebb családoknak kellene folyósítani.

Ez a támogatói attitűd különösen a fiatalok (18-39 évesek) körében erős, ahol a 60 százalékot is meghaladja az univerzális kedvezményeket preferálók aránya, valamint a kisebb vidéki településen élők körében, ahol közel 60 százalék. Érdekesség, hogy a budapestiek és a legidősebbek (60+) körében valamivel magasabb a célzott, rászorultsági alapú támogatás népszerűsége.

– olvasható az Intézet közleményében.

Mindezek arra engednek következtetni, hogy a saját otthon, a család és sok gyermek nem egy letűnt kor ideáljai, hanem egy élő, jelenlévő vágy a magyar társadalom széles rétegeiben. A családpolitika alakítása során érdemes továbbra is erre a rejtett, de erős társadalmi igényre építeni – summázza a Szent István Intézet.