Zavaros elszámolások, tíz- és százmilliós rendezvények, a baloldalon jól ismert mikroadományos magyarázat és persze leleplező hangfelvételek – eddig ez látszik a Tisza Pártnál, ami belső vélemények szerint tolvajok és haszonlesők gyűjtőhelye. A Magyar Nemzet cikkében részletesen bemutatja mindazt, ami Magyar Péterék pénzügyeiről tudható vagy az információmorzsákból kikövetkeztethető.
– A Tisza Párt a hatóságokhoz fordult egy korábbi önkéntesünk ügyében, aki a gyanú szerint szabálytalanul járt el és a pártnak szánt támogatásból hárommillió forinttal nem tudott elszámolni – írta a Facebook-oldalán Magyar Péter még december közepén.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek nem lehetnek ritkák a Tisza Párt környékén, ugyanis Magyar Péter egyik legfontosabb tanácsadója, Láng Balázs nemrég arról számolt be a politikai formáció Facebook-csoportjában, hogy
borzalmas arcoknak is otthona lett a Tisza. Főleg a Tisza-szigetek, ahová kontroll nélkül özönlenek a haszonlesők, a tolvajok.
Hozzátette: ő maga is tett feljelentést, ám az eltűnt pénzek sosem kerültek elő. De vajon hogyan tesznek szert milliókra az ügyeskedők? Ahhoz, hogy a lap bemutassa a pénz útját, röviden érdemes bemutatni, hogyan épül fel a Tisza Párt.
Pártstruktúra
Mielőtt Magyar Péter pártot alapított volna, egy civil szervezetbe is beszállt, ami Legyél a Változás Egyesület néven jött létre. Érdekesség, hogy ezt a Tisza későbbi alelnöke, Tarr Zoltán jegyeztette be 2023 nyarán, vagyis jóval azelőtt, hogy megjelent a politikai színen Magyar. 2024 tavaszán ez az egyesület lett a jogi személy a Talpra Magyarok Közössége mögött, vagyis létrejött egy kvázi pártalapítvány – ekkor még párt nélkül.
A Tisza Pártot 2024 áprilisában vette át Magyar Péter és köre annak alapítóitól. Az akkor még újdonsült politikus előbb alelnökként, júliustól pedig elnökként vezette a formációt. Nem sokkal később megalakultak az első úgynevezett Tisza-szigetek is, amelyek helyi aktivisták által létrehozott csoportok.
A jól ismert mikroadományok
A Talpra Magyarok Közössége jellemzően karitatív akciókon keresztül próbálja népszerűsíteni a pártot, a szervezet a Legyél a Változás Egyesület számláján gyűjti a pénzt. A Tisza-szigetek aktivistái jellemzően a maguk pénzéből és szabadidejéből gazdálkodnak, ami számtalan visszaélésre ad lehetőséget – mint arról Láng Balázs is beszámolt.
A legtöbb forrás mikroadományok formájában a Tisza Párthoz érkezik. A szervezet úgynevezett rendszerváltó kártyákból (315,3 millió), egyéni támogatásokból (168,1 millió) és a webshopjukból (42,1 millió) szerzett összesen 525,5 millió forintnyi bevételt 2024 áprilisa és szeptembere között. A Tisza-szigetek és a Talpra Magyarok Mozgalom büdzséjéről még csak hozzávetőlegesen sincs információja a nyilvánosságnak.
Elszámolási problémák
Az szinte biztosnak tűnik, hogy legalábbis pontatlanságok vannak a Tisza Párt honlapjára feltöltött költségvetésben. Magyarék április 6-án tartották kampánynyitó rendezvényüket a Kossuth téren, néhány héttel később pedig egy – a párt honlapjáról azóta eltűnt – elszámolást tettek közzé. Eszerint összesen alig 30 millió forintot költöttek, ami a rendezvény technikai felszereltségét és munkaerőigényét tekintve kizárt, hogy igaz legyen.
Fotó: Magyar Nemzet (Magyarék Kossuth téri rendezvénye vitte a legtöbb pénzt)
A Magyar Nemzet által megkérdezett rendezvényszervezők szerint ugyanis a hang-, a videó-, a színpadtechnika becsült költsége közel 90 millió forint lehetett, a kerítések, a kordonok, valamint a különböző rendezvénytechnikai eszközök és a mobil WC-k bérlése, beszerzése 25 millió forint körüli összegbe kerülhetett. A rendezvény összesített költségvetése meghaladhatta a 150 millió forintot.
Ez az összeg azonban csak a jéghegy csúcsa: Magyar Péter a kampány során országszerte nagyjából 170 helyszínre látogatott el és tartott beszédeket, választási gyűléseket. Habár ezek költségét nem egyszerű megbecsülni egyenként, a Magyar Nemzet mégis megpróbálkozott vele, és összesítése szerint 530 millió forintba kerülhetett a Tisza Párt választás előtti kampánya, beleértve a nagygyűlések és a kisebb rendezvények összesített költségeit. Más számítások szerint akár az egymilliárdot is meghaladhatta az az összeg, amelyet a nyári választás előtt költhetett el a Tisza. Utóbbi számításnak egy nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvétel ágyazott meg.
Kozmetikázott költések
Kiderült ugyanis, hogy a Kossuth téri rendezvény sokkal többe kerülhetett, mint amennyit Magyar Péter bevallott. Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke egy titokban rögzített, de nyilvánosságra került hangfelvételen ugyanis arról beszélt, hogy Magyar Péter „kiszórt kib…szott sok pénzt, 103 milliót a Hősök terei izére.”
Márpedig a Kossuth téri rendezvény jóval nagyobb volt, több résztvevővel, mint a Hősök terén rendezett tiszás demonstráció. Magyar egy Strasbourgban felvett videón – igyekezve bagatellizálni a korábban elleplezett hatalmas költségeket – úgy fogalmazott: „az ilyen rendezvények, például a Hősök terei rendezvény, vagy a Kossuth téri rendezvény, vagy az október 23-i rendezvény, óriási költséggel járnak. A Hősök tere az körülbelül százmillió forintba került bruttó, és az október 23-ai rendezvény is ötven és száz között van”.
Az idézett felvételt, amin Radnai Márk a párt pénzszórásáról beszélt, Vogel Evelin, Magyar Péter volt párja készítette még a nyár folyamán. Mint ismert, a sajtónál több felvétel is landolt, a hanganyagokon Magyar Péter változatos témákban fejti ki véleményét, és a tartalmuk nem vet jó fényt a pártelnökre, aki arról beszélt, szavazói büdösek, a saját párttársait és EP-képviselőit pedig „agyhalottnak” minősíti.
A hangfelvételekből az is kiderült, hogy valamilyen formában Magyar Péter testvére, Magyar Márton is érintett a Tisza Párt körüli zavaros pénzügyekben. Az már csak várhatóan januárban derül ki, hogy indul-e nyomozás ezekben az ügyekben, ugyanis a Nemzeti Nyomozó Irodához érkezett feljelentés kapcsán a hatóság decemberben feljelentéskiegészítést rendelt el.
Busás fizetések
Az idén nyáron készült hanganyagok között van egy hosszabb terjedelmű, másfél órás beszélgetés is, amelyen Hanzel Henrik vállalkozó, a párt pénzügyese beszélget Vogel Evelinnel. Az egyik téma, hogy Vogel 30 millió forintot kért a pártban végzett munkájáért, s ebben – amint a különféle időben nyilvánosságra került felvételekből kikövetkeztethető – Magyarral meg is állapodtak. A 30 milliós igény kapcsán Hanzel kifejti: jelenleg nincs ennyi pénzük, senki nem kap fizetést a pártban. A párt pénzügyese havi félmillió forintnyi juttatást ajánlott fel Vogel Evelinnek, amely a Tisza kasszájából érkezett volna olyan módon, hogy terembérlésként vagy más költségként számolják el.
Az év második felében aztán kiderült, hogy mégsem üres a pártkassza: egy-egy tiszás képviselő ugyanis busás javadalmat kap havonta. Gémes Szilvia például, a Tisza Párt fővárosi közgyűlési képviselője havi bruttó másfél millió forintot keres a szervezet HR-vezetőjeként – derült ki a politikus vagyonnyilatkozatából. A szintén fővárosi közgyűlési tag, Porher Áron Sommerville „szakpolitikai vezetőként” kap havi bruttó másfél millió forintot a Tisza Párttól. Vagyis néhány hónap alatt annyi „mikroadomány” érkezett a Tisza Párthoz, hogy számos újonnan létrehozott pozícióban milliós fizetésért dolgoznak politikusok.
Az biztosnak tűnik, hogy csak a hatóságok vizsgálata nyomán fog kiderülni: a Tisza Párt a törvényeknek megfelelően számolt-e el a támogatásokkal. Addig pedig maradnak a kérdések: mennyi pénzt kapott Magyar Péter öccse, Magyar Márton a Tisza Párttól? Mennyibe kerültek a szervezet rendezvényei valójában? És honnan voltak Magyarnak százmilliói az indulás után néhány héttel?
Borítókép: MTI/Purger Tamás
