Rendkívüli állapot bevezetéséről dönt ma a parlament

A döntést még jóvá kell hagynia a parlamentnek. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a törvényhozásnak erről 48 órán belül határoznia kell. A hírportál úgy tudja, hogy a parlament még szerdán dönteni készül róla. Danyilov kifejtette, hogy a rendkívüli állapothoz kapcsolódó korlátozások régiónként eltérőek lesznek. Közölte, hogy a rendkívüli állapotot a Tanács harminc napra javasolja bevezetni. Szavai szerint ez a legtöbb állampolgár életét semmilyen módon nem fogja érinteni. 

"Ez a közrend, a lakosság és a nemzetgazdaság létfontosságú tevékenységét biztosító létesítmények védelmének erősítése lesz, lehet szó a forgalom korlátozásáról, a közlekedés fokozottabb ellenőrzéséről, illetve a magánszemélyek okmányainak ellenőrzéséről. Ezek megelőző jellegű intézkedések, hogy a béke fennmaradjon az országban, a gazdaság működjön, és megakadályozzuk a destabilizációt" - mondta Danyilov.

Denisz Smihal miniszterelnök a kormány szerdai ülését megnyitva, úgyszintén biztosított afelől, hogy a rendkívüli állapot bevezetése nem lesz hatással az ukránok mindennapjaira és az üzleti életre. "A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács minden régió biztonságának erősítése, az esetleges további agresszióra történő felkészültség fokozása érdekében rendkívüli állapot bevezetését javasolta. Ez mindenekelőtt lehetővé teszi katonaságunk és rendfenntartó tisztjeink számára, hogy jobban kézben tudják tartani a helyzetet. Nem lesz semmilyen különleges hatással az emberek életére vagy vállalkozásaira" - hangoztatta a miniszterelnök.

Danyilov korábban, a nap folyamán tartott kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egy Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió esetén azonnal hadiállapotot vezetnek be az országban, és erről tájékoztatják a lakosságot. A rendkívüli állapot nem ugyanaz, mint a hadiállapot, nem jár például kijárási tilalommal. Az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint a rendkívüli állapot csak azokat a jogokat korlátozza, amelyek hozzájárulhatnak a veszélyhelyzet vagy a pánik elterjedéséhez. Például korlátozni lehet a jogot a békés gyülekezéshez, hogy egy helyen nagy tömeg ne koncentrálódjon, a jogot az oktatáshoz, hogy a diákok ne üljenek az osztálytermekben vagy az információterjesztés jogát, hogy álhírek ne terjedjenek.

A fotó illusztráció: twitter