Kiemelte: a hazai fogyasztóvédelem minden évben egy vizsgálati terv alapján, proaktívan ellenőriz, miközben Nyugat-Európában jellemzően fogyasztói bejelentések alapján indítanak eljárást. Kormányzati laborok vizsgálják az ellenőrzés alá vont terméket, a minisztérium IT-laboratóriuma próbavásárlásokat is végez - húzta alá.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az ITM laboratóriumának is köszönhetően az ismételt jogsértések száma csaknem a harmadára csökkent az elmúlt években.
Magyarország élen jár a kettős minőség elleni küzdelemben is, 2017-ben az elsők között kezdeményezte az uniós szintű közös fellépést a fogyasztók megkülönböztetésének káros gyakorlatával szemben - jegyezte meg a miniszter. Az ITM laboratóriuma már az uniós irányelv jövő évi hatályba lépése előtt vizsgálatokat folytat annak érdekében, hogy a gyártók, a vállalkozások az új szabályozásnak megfelelően változtathassanak gyakorlatukon.
Palkovics László beszélt arról is, hogy a jótállási-szavatossági rendszert 2020-ban módosították annak érdekében, hogy a vevő érdekeit jobban védje, továbbá a fenntarthatóság is erősödjön. Fontos lenne, hogy a gyártók ne csak meghatározott időtartamra fejlesszék a termékeiket - húzta alá. Példaként említette, hogy a járműipar akár három évtizeden át biztonságosan működő fékeket képes előállítani, ugyanakkor a háztartások gyakran már egyetlen esztendő után cserélni kénytelenek a tönkrement eszközeiket.
A fogyasztóvédelmi hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kiszűrjék a megtévesztő állításokat a termékek környezetterheléséről, az energiahatékonyságról, anyagválasztásáról, újrahasznosíthatóságáról - ecsetelte a miniszter.
Rámutatott: a fogyasztóvédelmen belül kiemelt fontossággal bír az e-kereskedelmi felületek ellenőrzése. A vásárlók tájékozódását segíti egy nyilvános adatbázis, ahol megtalálható a jogsértő webáruházak listája, illetve az is ellenőrizhető, hogy az adott cég együttműködő volt-e a hatóságokkal.
MTI/Címlapfotó: MTI
