Állami beruházásban, 42 milliárd forintból újult meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti stúdiókomplexuma - írta csütörtökön a Magyat Nemzet.
Mi, magyarok, nem tudunk meglenni filmek nélkül – jelentette ki a fóti filmstúdió átadásán Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: „nemcsak nézni akarjuk a filmeket, hanem csinálni is akarjuk azokat”.
A tények azt mutatják, hogy a magyaroknak vérükben van a filmgyártás
– emelte ki. A kormányfő felidézte: amint megjelentek az első némafilmek, a magyarok már rögtön az élvonalban voltak. – Az köztudott, hogy Hollywood születésénél is ott voltak a magyarok, de azt kevesebben tudják, hogy már a tízes években Budapesten és Kolozsváron is évente jöttek ki jobbnál jobb filmek – emlékeztetett.
Úgy véli, ez nem véletlenül alakult így, mert szerinte a magyar gondolkodás történetközpontú. – A magyar gondolatvilág, lelki alkat és talán a nyelv is, kevésbé bölcselkedésben, kevésbé szenvtelen metafizikai légvárakban ölt testet, inkább eleven és élettel teli történetekben – mondta.
A kormányfő kitért arra is, szerinte a magyarságot a század második felében a film segítette abban, hogy „elviselje az elviselhetetlent és kimondhassa a kimondhatatlant”.
– Meggyőződésem, hogy a kommunizmus alatt született filmek jelentősen járultak hozzá a kommunizmus bukásához – hangsúlyozta. Felidézte, a 80-as években minden valamire való ellenzéki körnek volt filmklubja, így a Fidesznek is.
A filmek segítettek megérteni, mit jelent a szabadság, azaz mit vettek el tőlünk. A filmekből mi azt a következtetést vontuk le, hogy ebből így lassú reformokkal nem lesz semmi. Abba kell hagyni a totyorgást a homokozó körül, és el kell zavarni azokat, akik a szabadságot elvették tőlünk, kommunisták le, szovjetek ki
– magyarázta.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor szerint a XX. század a magyar film dicsőséges évszázadát is jelentette. Hozzátette: azonban ez a sodró lendület megtört a rendszerváltoztatás után. Mint mondta, a rendszerváltók és a baloldali erők küzdelme húsz évig tartott, ami nem tett jót a magyar filmnek.
Szerinte ez azért lehetett így, mert az államnak is van felelőssége abban, hogy éppen milyen állapotban van a magyar filmgyártás.
Az államra, mint partnerre a filmiparban mindenhol szükség van
– mutatott rá, majd emlékeztetett: a baloldali kormányok a korábban világszínvonalú magyar filmes infrastruktúrát hagyták leépülni. – Így történt meg az a csúfság, hogy egy időre Magyarország lekerült a világ filmes térképéről, a világ filmvásznáról. A külföldi stábok más városokat választottak Budapest helyett – emlékeztetett.
– Nekünk szükségünk van arra, hogy folyamatosan találkozzunk külföldiekkel, megnézzük, ők hogy csinálják és kitaláljuk, mi mit tudunk ehhez hozzátenni, hogy tudnánk ezt mi jobban csinálni – magyarázta, majd hozzátette: ha a külföldi stábok elmaradnak Magyarországról, elvész az inspiráló erő, és provinciálissá lesz a magyar filmgyártás.
A 2000-es évek elhibázott filmpolitikája miatt kétszázmillió dollár bevételtől esett el Magyarország. Ez már 15 éve volt, alig emlékszünk rá, de fontos tudnunk, hogy ezen vesztettek a magyar emberek, a magyar filmesek, és a nagybetűs magyar film is
– emlékeztett a miniszterelnök.
A miniszterelnök hangsúlyozta: A néhai Andy Vajna producer hozta létra kormánybiztosként a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt, nélküle, nem tartanánk ott, ahol most. A fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos szervizprodukciós költést vonz.
Felidézte, a magyar filmgyártás még a Covid évében is 220 milliárd forintos forgalmat generált, ma pedig a regisztrált összköltés meghaladta a 250 milliárd forintot.
Nemcsak a kamerák forognak, hanem a pénztárgépek is. A filmipar ma több mint húszezer embernek ad munkát, ez felér Fót teljes lakosságával. Végre eljutottunk arra a pontra is, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is
– húzta alá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már világhírű stúdiók állnak rendelkezésre Magyarországon, ami szavai szerint – lehetővé teszi, hogy hazánk London után a legkeresettebb filmgyártó központ Európában.
– Persze mi a brit fővárost is magunk mögé akarjuk utasítani, a magyar parlament is másfél méterrel hosszabb, mint a londoni – jegyezte meg, majd hozzátette: a fóti fejlesztés ennek a tervnek része.
– Nem hiszem, hogy meglepem önöket azzal, ha azt mondom, a filmes világban szép számmal vannak liberálisok, akik nem éppen barátai a mai nemzeti kormánynak. Nekik mondom, a nemzeti kormány beruházásával az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz – tette hozzá a miniszterelnök, aki elmondta: a most átadott 42 milliárd forintos projekt minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése.
A miniszterelnök szerint az új stúdiók, a rengeteg itt forgó film és a folyamatosan fejlődő szakemberek mind azt mutatják, hogy Magyarország újra a világ filmgyártásának egyik fontos helyszínévé vált. Mint mondta, ez nemcsak a nagy nemzetközi produkcióknak köszönhető, hanem a magyar filmeknek és a magyar filmeseknek is, amelyek egyre több nézőt hódítanak meg itthon és külföldön is.
Ez a stúdió is azt üzeni, mi magyarok nem érhetjük be a középszerrel. (…) Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy középszerűek legyünk. Nem érdekel bennünket a hátsó sor vagy a kakasülő. Nekünk a nagyszínpad kell. Ha csinálunk valamit, azt a lehető legjobban kell csinálnunk. Azt kívánom, hogy a magyar filmesek éljenek a lehetőséggel és legyenek ott a legjobbak között
– zárta beszédét Orbán Viktor.
A Kormány Gazdaságvédelmi Akciótervének köszönhetően valósult meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) beruházása, amely a fóti stúdiókomplexum átfogó fejlesztésére irányult.
A kiemelt jelentőségű beruházás a hazai filmipar világviszonylatban is élvonalbeli szerepét és versenyképességét biztosítja hosszú távon. A filmstúdió megnyitója alkalmából mondott Orbán Viktor kormányfő beszédet.
