Orbán Viktor: Mi a történelem főutcáján járunk, az unió pedig a sáros mellékutcákban botorkál

Idén tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Lámfalussy Konferenciát. Az eseménynek ezúttal „A geoökonómia kora: a központi bankolás evolúciója” címet adták.

Matolcsy György leköszönő jegybankelnök a beszéde elején kiemelte: a Lámfalussy-program az euró atyjaként számon tartott, magyar származású Lámfalussy Sándor előtt tiszteleg, a mai konferencia pedig igen különleges, mivel az MNB idén ünnepli századik születésnapját, ez pedig egybe esik a konferencia tízéves évfordulójával.

Jelezte:

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, a friss Lámfalussy-díjas köszönőbeszédében kiemelte, az eurónak az infláció elleni harcban betöltött szerepét ma sem lehet vitatni, Lámfalussy Sándor és kollégáinak erőfeszítései ma sem maradnak köszönet nélkül. Elmondta, a jegybankok ugyan feláldoztak valamennyit szabadságukból a monetáris politika központosításával, ezzel egyből biztosabbá és kiszámíthatóbbá is tették a gazdaságaikat, ennek a bizalomnak pedig hatalmas szerepe van a gazdaságok mai működésében is.

Nem szükséges a jegybanki önállóság megszűnése

Szerinte ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a jegybanki önállóság megszűnése egyértelműen szükséges lenne: a feltörekvő gazdaságok rengeteget köszönhetnek ma is annak, hogy országaik saját monetáris politikával rendelkeznek, melyek ha kell, serkenteni, ha kell, hűteni tudják a gazdaságokat. A jegybanki függetlenség kérdése azonban egy más szempontból, ma egyre több helyen felmerül: friss mérés szerint a jegybankok tíz százalékát globálisan érte politikai nyomás, még ha jogilag függetlenek is voltak papíron.

Lagarde beszédében kiemelte: a mai kor legnagyobb kérdése, hogy a nemzeti jegybankok függetlenek tudnak-e maradni egy olyan volatilis makrogazdasági környezetben, mint a mai.

A friss inflációs sokkok kezelése során a jegybankok gyorsan és erőteljesen léptek fel az árstabilitás megőrzése érdekében, erre pedig szükség volt ahhoz, hogy a mélyebb gazdasági problémák előállását elkerülhessék – még ha ez a növekedés visszafogásával járt is.

A megbízható és hiteles monetáris politika végtelenül fontos a nemzetközi tőke bevonzása és a stabil gazdasági növekedés érdekében, így a jegybankok politikai befolyástól való megvédése kiemelten fontos lesz a következő években jogi és gyakorlati oldalról egyaránt.

Orbán Viktornak volt az egyetlen vezető

Jeffrey D. Sachs, a Columbia University közgazdászprofesszora beszédében kiemelte: Orbán Viktor volt az egyetlen európai vezető, aki meglátta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújában az EU-nak és Amerikának hatalmas szerepe volt, és csak higgadt, tárgyalásos alapon lehet lezárni a harcokat. Amerikának önmérsékletet kell gyakorolnia, nem hergelni Oroszországot és Kínát, mert a háború csak visszafelé visz minket, mint emberiség, nem pedig előre.

Európának békére van szüksége Oroszországgal és Kínával, nem háborúra az őket nem fenyegető országokkal.


Ezért nem tagja Magyarország a monetáris uniónak

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején jelezte, hogy Matolcsy György leköszönő jegybankelnök utoljára nyitotta meg az MNB Lámfalussy Konferenciáját. Hozzátette:

– Minden munkájáért, amit az elmúlt tíz évben tett, hatalmas köszönettel tartozunk neki, Széll Kálmánhoz hasonló munkásságot tett le az asztalra, mely a legnagyobbak közé emeli a hazai gazdaságpolitikában – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta, az euró bevezetése mindenképpen történelmi jelentőségű volt, közös monetáris politika viszont közös fiskális működés nélkül nagyon sok problémát tud szülni – ahogy ezt nem egyszer már látni is lehetett.

Az euró bevezetése óta az Egyesült Államok versenyképessége sokkal nagyobb mértékben javul, mint az eurózónáé. Jelenlegi formájában az euró csak az eleve erős gazdaságoknak kedvez, a felzárkózó piacok megerősödését nem segíti. Magyarország pontosan ezért nem tagja még a monetáris uniónak – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor: a liberális korszakot egy szuverenista korszak váltja fel

A kormányfő elmondta: minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy magát tartsa a világ közepének és a számára legfontosabb entitásnak, ezért azt is el kell fogadni, hogy mások is ugyanígy tekintenek magukra.

A kérdés csak az, ebben az új világban hogy tudunk gyarapodni és növekedni, ehhez viszont tisztázni kell, milyen világ is áll előttünk. A liberális korszakot egy szuverenista korszak váltja fel a világban – emelte ki a kormányfő.

Jelezte azt is, hogy amely ország nem tudja magát megvédeni ebben az új világban, az nem lehet szövetséges, legfeljebb alárendelt. A miniszterelnök elmondta, amelyik ország nem tud kapcsolatot létesíteni a külvilággal, az elveszett. Magyarország most egy olyan helyzetben van, hogy a nyugati világban mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot Amerikával, Kínával és Oroszországgal is, ennek pedig hatalmas szerepe lesz az alakuló világ kialakításában.

Nélkülözhetetlen az erős középosztály

Orbán Viktor elmondta, a középosztály szerepe ebben a jövő világban kiemelten fontos lesz. Csak az az ország tud majd stabilan növekedni, amely erős középosztállyal rendelkezik: hazánkban és Ázsiában ez történik, a nyugati modellben pedig mindez a társadalmi rend felbomlott, megszűnt, elsilányult. Itthon egymillióval több ember dolgozik, mint 2010-ben, a háztartások vagyona négyszeresére nőtt ugyanezen idő alatt, ezzel az EU 13. legjobb helyét tölti be az ország.

A növekedést úgy értük, hogy az Oroszország elleni szankciók tapintható fájdalmat okoztak Magyarországnak, a politikai ellentétek pedig sokmilliárd eurót vettek el hazánktól.

Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd / Forrás: Magyar Nemzet