Az orosz-ukrán háborúról és Magyarország valamint a NATO viszonyáról is tárgyalt a magyar miniszterelnök és Stoltenberg.
Szerdán délelőtt a Karmelita kolostorban találkozott egymással Stoltenberg és Orbán. A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök megjegyezte, örül annak, hogy az ő főtitkársága időszakában a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.
Ebben mindig készséges partnerünk volt a főtitkár úr, akinek ezúton is szeretném ezt a munkát megköszönni. Áttekintettük a NATO és Magyarország viszonyát ezen a mai napon
– hangsúlyozta a kormányfő.
Hozzátette: fölidézte a főtitkárnak, hogy Magyarország egy lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak. Jelen pillanatban 1300 magyar katona vesz részt NATO műveletek keretében.
Mi azon nem túl nagy számú ország közé tartozunk a NATO tagokon belül, akik teljesítik az összes vállalt kötelezettségüket, tehát a katonai kiadásaink meghaladják, a védelmi kiadásaink, meghaladják a 2 százalékát a nemzeti összterméknek, és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven elérjük, illetve meghaladjuk
– húzta alá. A miniszterelnök közölte: ellátunk légtérrendészeti feladatokat Szlovákia, Szlovénia esetében is. Ezek azok a hozzájárulások, amivel Magyarország a NATO-t erősíteni tudja, ezeket a válásainkat a jövőben is teljesíteni fogjuk.
A megbeszélések másik fontos témája az orosz-ukrán háború volt. Ott közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO tagállamok többségének álláspontjától. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ebből a háborús helyzetből a legrövidebb úton eljutni a békéhez. Erre más válaszokat ad Magyarország és más válaszokat adnak a többiek.
Magyarország tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő, a mienktől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Mi minden alkalommal elmondhattuk a saját álláspontunkat, ezért hálásak vagyunk a főtitkár úrnak, tehát minden NATO körben kifejthettük az álláspontunkat, és bemutathattuk a helyzetelemzésünket. Azt azonban Magyarországnak be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa. Ezért Magyarország a mai tárgyaláson világossá tette, hogy nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó ésszerű döntésektől, de a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések
– nyilatkozta Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök leszögezte: amire a mai tárgyaláson összpontosítottak, az az – és azt kérte a főtitkártól, hogy ezt tegye világossá, hogy minden NATO területen kívüli katonai akció, a NATO szabályai és a hagyományaink alapján csak önkéntes jellegű lehet.
Ezt a mai tárgyaláson megerősítette a főtitkár és így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van, különös tekintettel arra, hogy a néhány nappal ezelőtti európai parlamenti választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és a béke kérdése volt, és a magyar polgárok arra adtak mandátumot, azt a megbízását erősítették meg a magyar kormánynak, hogy Magyarország és a NATO területén kívüli katonai akciókban azon kívül fennálló háborúban ne vegyen részt. Magyarország a békéhez vezető, saját belátása szerinti legrövidebb utat kövesse – jelentette ki a kormányfő.
A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg megállapította, hogy nagyon jó ismételten itt lenni Budapesten és a magyar miniszterelnökkel egyeztetni. Megköszönte, hogy fogadta őt Orbán Viktor. Megjegyezte, a találkozóra néhány nappal a NATO védelmi miniszterek brüsszeli heti találkozója előtt, és kevesebb mint egy hónappal egy szintén fontos washingtoni NATO-csúcs előtt kerül sor, amelyen az állam és kormányfők fognak majd részt venni júliusban.
Magyarország mindig is egy nagyra becsült NATO szövetséges volt ebben a 25 évben, az egyik multinacionális, többnemzetiségű harccsoportunkat vezetik, fontos katonai parancsnokságoknak adnak otthont
– jelentette ki Stoltenberg.
Ezen túlmenően támogatják a stabilitást a Nyugat-Balkánon, beleértve azt a jelentős hozzájárulást, amit katonák formájában biztosítanak a KFOR békefenntartó műveletének részeként.
Az oroszok brutális, agressziós háborújának kezdete óta Magyarország folyamatosan támogatja és menedéket ad az ukrán menekülteknek, segített a sebesült katonák rehabilitációjában. Mindez hozzájárul a közös biztonságunkhoz. Nagyra értékelem a nyilatkozatát, hogy elkötelezett és lojális NATO-szövetségesek maradnak. A mai napon miniszterelnök úr és én egy fontos és megoldásra váró kérdést megbeszéltünk, megbeszéltük a washingtoni csúcstalálkozó ügyét
– emelte ki a NATO főtitkára. A katonai szövetség vezetője hozzátette: a csúcstalálkozón egyébként döntés fog születni több kulcskérdésről, beleértve az elrettentést és a védelem kérdéseit.
A NATO alaprendeltetése nem egy háborút megvívni, hanem a háborút megelőzni. Ezt tettük 75 éven keresztül azzal, hogy hiteles elrettentést és erőteljes közös védelmet biztosítottunk annak érdekében, hogy itt ne maradjon helye, tere Moszkvának vagy más potenciális ellenségnek, a kapacitásaink téves felmérésére, és hogy megtámadja bármely szövetségesünket
– mondta Jens Stoltenberg.
A NATO vezetője úgy fogalmazott: a csúcstalálkozón arra számít, hogy a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon a biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében.
Reményét fejezte ki, hogy a tagállamok vállalni fognak egy hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is a katonai támogatásra. Ez biztosít majd egy kiszámíthatóságot és egy megbízhatóságot Ukrajna számára – tette hozzá.
Orbán úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, és én ezt az álláspontot elfogadom. És örülök annak, hogy a mai napon miniszterelnök úrral sikerült megállapodnunk arról, hogy Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől, magyar katonai személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak erre ezekre föl
– jelentette ki Stoltenberg. Leszögezte: Magyarország miniszterelnöke támogatott arról, hogy nem fog blokkolni bármilyen ilyen irányba mutató kezdeményezést és Magyarország továbbra is megfelel minden általa vállalt kötelezettségének.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogja a NATO belekényszeríteni az ukrajnai szerepvállalásába a sajtótájékoztató végén Orbán Viktor elmondta:
Két garanciánk van erre, az első a magyar kormány, a másik pedig a NATO főtitkára, aki világosan kifejtette, hogy nincs ilyen szándéka. A magyaroknak van egy világos álláspontja az ukrán-orosz háborúról.
Mindig lesznek összesűrűsödött időpillanatok, ahol döntéseket kell hozni. Az egyik az éppen most érkezett el – jelentette ki Orbán. Kiemelte: „Most ezekben a döntésekben sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni, és egy fair megállapodást kötni a főtitkár úrral”.
Hozzáfűzte, ezzel nem ért véget ez a nehéz időszak. Túl leszünk a NATO-csúcson, és még jönnek újabb és újabb, a háborús bevonódás lehetőségét fölvető nehéz pillanatok és javaslatok is kerülnek majd asztalra. Azokat a vitákat majd akkor kell lefolytatni – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
„Én arra tudok garanciát vállalni, és vállaltam is a vasárnapi választáson, hogy amikor elénk kerülnek ezek a döntések, akkor a Magyarország szempontjainak megfelelő döntéseket képviselem és azoknak próbálok érvényt szerezni. Szerencsénkre a NATO alapdokumentumai világossá teszik, hogy a NATO területén kívüli bármilyen akcióban való részvétel csak önkéntes lehet. Ezt a főtitkár úr világosan garantáltan megismételte, ennek megfelelően marad manőverezési lehetősége Magyarországnak az előttünk álló és ránk váró későbbi nehéz pillanatokban is” – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor azonban úgy fogalmazott: ma mindenesetre örüljünk annak, hogy ez a mai tárgyalás megállapodással zárult, ezt a helyzetet, ami most van, ezt sikerült kezelni. Magyarország világossá tette, hogy 31 másik tagállamnak a döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, és örülünk annak, hogy a NATO-főtitkár személyén keresztül a NATO tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki kívánja használni azt a mozgásteret, amit a NATO alapszabálya biztosít a számára, és ma garanciákat kaptunk arra, hogy az ukrán-orosz háború esetében Magyarország területén kívül katonai akcióban nem kell részt vennünk, és Magyarország sem pénzt, ehhez a közös teherviseléshez nem ad, se embert, nem küld ebbe a háborúba, se Magyarország területét nem lehet fölhasználni az ebbe a háborúba való bekapcsolódás céljából. Mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt – magyarázta.
Forrás: Magyar Nemzet
