Orbán Viktor: egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket

Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk: tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság - jelentette ki.

A háború sohasem elkerülhetetlen, a háború mindig emberi döntések kérdése, és a fegyverek árnyékában nem nő élet és igazság, csak halál és igazságtalanság - hangsúlyozta a kormányfő.

Ma arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, ami Tisza István miniszterelnök úrnak nem sikerült: hogy megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, jobbak erre az esélyeink, mint 110 éve; szuverének vagyunk "és a szuverenitás minden magyar ember saját ügye és joga is".

A Kárpát-medence népei nem akarnak háborút

A Kárpát-medence népei nem akarnak háborút, se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért nem akarnak újra feláldozható gyalogok lenni a birodalmi sakktáblán - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor felidézte, 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért, akkor még mindenki - a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok is - örömmel várták és éltették a háborút.

Ugyanakkor hozzátette, ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak, hogy megtanulták a leckét, és nem akarnak háborút.

"A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán. Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, a magyarok mondják ki a leghangosabban, de "tudjuk, hogy a többiek is így gondolják".

Június 4. a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja

Száznégy évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba, június 4., a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja – mondta a miniszterelnök.

A nemzeti összetartozás napján, egy újabb háború fenyegető árnyékában bátran mondhatjuk: ma itt, Geszten összesűrűsödik a történelem - mondta.

Felidézte: a nemzet százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került, mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést.

Emlékeztetett arra is, hogy Tisza István halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette.

Ennyi év távlatából már tisztán látszik: a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta - hangsúlyozta, hozzátéve azonban: a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét.

MTI/Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd