Orbán Viktor: az újabban felvett országok adnak dinamikát az EU gazdaságának

A kormányfő azt mondta, Európa egy nehéz időpontban tekint a nyugat-balkáni régióra.

A bővítést illetően sokkal inkább indokolt a kritika, mint az elismerés hangján beszélni az EU politikájáról - jelentette ki.

Hozzátette, maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne.

"Mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Megjegyezte, vannak, akik a bővítést negatív összefüggésben szemlélik, az EU gondjait a posztszovjet térség országainak csatlakozásából vezetik le, az elmúlt években azonban a dinamika, növekedés, energia, erő még mindig az újabban felvett országok gazdaságából jött az EU-ban.

Az Európai Unió bővítésének meg kell történnie

Az Európai Unió bővítésének "meg kell történnie", ugyanakkor a bővítés pozitív megítéléséért harcolni kell az EU-ban - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: a visegrádi négyek, a közép-európaiak immáron az unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik.

Görögország és Magyarország között "egy geopolitikai luk" van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei - mondta.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar-szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb-kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is benne tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.

A miniszterelnök kiemelte: az orosz-ukrán háború "jól összezavart mindent", mert "elbizonytalanítja magát az Európai Uniót", amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő. Ez a biztonsági architektúra összeomlott - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.

Nem szükségesek intézményi reformok a délkeleti-európai országok EU-s csatlakozásához

Nem szükséges belső reformokat végrehajtani az Európai Unióban (EU) ahhoz, hogy legalább a legfelkészültebb délkelet-európai országokat felvegye a közösség a tagjai közé - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban azt mondta, Magyarország támogatja az Európai Bizottság azon előterjesztését, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből, azelőtt, hogy ezek az államok beléptek volna az unióba.

A kormányfő támogatta azt is, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon támogatást ezeknek az országoknak.

Elmondta, Magyarország ennek a forrásnak az előteremtése érdekében szívesen fizet be akár többet is az unió költségvetésébe.

MTI/Fotók: MTI/Máthé Zoltán