A Várkert Bazárban tartotta meg 24. évértékelő beszédét Magyarország miniszterelnöke.
"Mint bizonyára tudják, közel két hete pusztító földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. Bajban derül ki, hogy kire lehet számítani. Ránk, magyarokra lehet számítani" – fogalmazott idei évértékelő beszéde kezdetén Orbán Viktor a Várkert Bazárban.
A miniszterelnök hozzátette: a magyar mentőegységek 35 embert mentettek ki a romok alól.
"Köszönjük áldozatos munkájukat" – hangsúlyozta.
Soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon
"A jövő szempontjából ma az a legfontosabb kérdés, hogy az európai értelemben vett változások vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét" – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket.
"Mi, magyarok nem ilyen megbokrosodott világban szereténk élni. De ez nem kívánságműsor. Pedig minden jól alakult" – emelte ki a miniszterelnök. Részletezte, hogy túljutottunk a devizahiteleken, a rosszkedvű irigységen, a nyugat előtti hasra esésen.
"Már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak, hogy a gyerek nem teher, hanem boldogság" – hívta fel a figyelmet.
A kormányfő az évértékelő beszédében kifejtette: rájöttünk, ha boldogulni, akarunk, nem egymástól kell elvenni.
"Egymillió ember állt munkába, a magyar gazdaság háromszorosára növekedett. Brüsszelt megvető bátorsággal újjá szerveztük a magyar államot és felépítettük egy új magyar gazdaságot" – jegyezte meg.
A miniszterelnök hangsúlyozta: fáradságos tíz év volt, de megérte, és van értelme az erőfeszítéseknek.
"Ezért kaptunk a parlamenti választáson, most is kétharmadot, pedig az egész baloldal összefogott ellenünk. Gyuri bácsiék begurítottak ide 4 milliárd dollárt az elvtársainak. De pórul járnak" – fogalmazott a miniszterelnök.
A baloldalnak meg kell értenie: a győzelemhez nem elég a sok millió dollár
"Ha az ellenfeledet nézed, ne a számuk, hanem a képességeik alapján ítéld meg őket. Úgy tűnik szeret bennünket a jó Isten" – jegyezte meg a miniszterelnök a baloldalról szólva. Mint mondta, a kétharmados választási győzelem mögött munka van, amit méltányolnak az emberek.
"Fanyalgók persze mindig vannak, akik szerint szimplán szerencsénk volt. Jó, lehet, egyszer. De négyszer?" – tette fel a kérdést a kormányfő.
"Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. Például szereted a hazádat és kész vagy megküzdeni érte. A baloldalnak azt kell megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell és nem elég a szerencse" – rögzítette.
Orbán Viktor kitért a koronavírus- világjárvány időszakára is, amiről azt gondolta, ha annak vége, akkor lassan eljutunk oda, ahová mindig is vágytunk.
"Ott leszünk a legjobbak között, valahol az élbolyban. Ekkor azonban kitört a háború, amelynek hatására minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is. A covidos évekből a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem a háború éveibe tértünk át. Három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, s ebből könnyen lehet négy vagy öt év is. Amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba mindent át kellett gondolnunk. Ez elvitte a választás utáni hónapokat. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben kitűztünk. Úgy látom a célokról nem kell lemondani sem föladni őket, csak az eszközökön kell változtatni. Éppen ezért, marad a külpolitika, mert nem akarunk ellenségeket. Blokkosodás helyett összekapcsolódást szeretnénk" – részletezte a kormányfő.
Kiemelte: marad a nemzetegyesítés, a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal való megállapodás és a rezsivédelem is.
"Folytatjuk az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását. A bankszektort, az energiaszektort és a médiaipart magyar kézben tudjuk tartani, a távközlési és infokommunikációs területeket pedig visszamagyarosítjuk. Soha nem látott fejlesztéseket indítunk be vidéken. Felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot" – jelezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor évértékelő beszédében kitért arra: ehhez energia annyi kell, mint eddig soha. "Ezért erőműveket építünk akkor is, ha Brüsszel ebben nem segt. Majd lesz más" – emelte ki a miniszterelnök.
Két veszély leselkedik ránk, a háború és az infláció
"Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta" – szögezte le Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy két új veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció. Ezeket le kell győzni.
"A háborúnak szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk, de ez nem a mi súlycsoportunk. Az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni! Ez nem lesz egyszerű" – fogalmazott a kormányfő.
"Megteheti-e Magyarország, hogy a szövetségeseinkkel ellenkező módon a béke pártján maradjon? Természetesen megtehetjük. De helyes-e? Egyedül ez a helyes" – szögezte le Orbán Viktor, majd kiemelte: az ukrán menekülteket be kell engednünk, ami az elemi emberiesség parancsa.
"De azt is látjuk, hogy itt nem a jó és gonosz seregei, hanem két szláv ország vív háborút. Ez nem a mi háborúnk. Erkölcsi szempontból nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország elé helyeznénk" – hangsúlyozta a miniszterelnök. Továbbá megjegyzete, hogy hazánk nem szállít fegyvert, a pénzzel is csínján bánunk.
"Ukrajna humanitárius segítése nem jelenti az orosz kapcsolatok felszámolását, ezért nem járulunk hozzá a szankciókhoz, amely tönkre tenné Magyarországot. Ezért fenntartjuk gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal" – nyomatékosított a kormányfő. Szerinte az is fontos, hogy ne szűküljön be a látásunk és lássunk túl Brüsszelen.
Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni
"Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől!" – emelte ki. Mint fogalmazott: A magyar kormány nem tartja életszerűnek azt, hogy Oroszország fenyegetné Magyarországot vagy Európát. Szerinte az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t.
"Az akarjuk, hogy legyen egy szuverén Ukrajna. Szerintünk ezt azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal lehet elérni" – hangsúlyozta a miniszterelnök. A miniszterelnök rámutatott: a NATO egy katonai, védelmi szövetség, amely azért alakult, hogy megvédhessük egymást. Legalább ilyen fontos azonban megérteni azt is, hogy a NATO mi nem.
"A NATO nem háborús szövetség, nem háborús koalíció, a NATO tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, ezért a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamilyen közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy országot. Ha néhány NATO tag vagy ezek egy csoportja a tagállamok területén túl háborús cselekményt akar végrehajtani, akkor ezt a NATO keretén kívül kell megtennie. Aki akar az megy, aki nem akar, az nem megy" – magyarázta a kormányfő.
Szavai szerint legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani a háborút, az alábecsüli annak kockázatos természetét.
"Akik ezeket a hibákat elkövetik, azok általában messze élnek a háború pusztító valóságától. De mi itt élünk, a háború pedig a szomszéd országban zajlik. Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták" – húzta alá.
Kiemelte azt is, miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket és leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban.
"A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban" – rögzítette a kormányfő.
Mint fogalmazott, Európa a háborúba sodródás perceit éli. "Vékony pallón egyensúlyoz. Valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal. A belesodródás veszélye állandósult" – jelezte. A kormányfő szerint ennek nem kellett volna így történnie, történhetett volna másképp is.
"Követhettük volna azt a megoldást, amit 2008-ban tettünk, mert akkor Sarközy elök vezetésével sikerült tűzszünetet kötni. 2014-ben pedig Merkel segítségével háború helyett béke született. A Nyugat most másképp döntött, mert a konfltikust össze-európai szintre emelte. Ami történt az egy újabb érv a szuverén tagállami rendszer mellett" – emlékeztetett.
"Maradtunk ketten békepártiak: Magyarország és a Vatikán" – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy látja, hogy a háború egyre vadabb lesz, így a velünk szembeni hangnem is egyre durvább lesz. "De azt ígérhetem, hogy állni fogjuk a sarat!" – hangsúlyozta.
A kormányfő elmondta, hogy úgy kalkulálnak, hogy 2024-ben republikánus győzelem lesz az USA-ban. És azt is várja, hogy a demokrácia Európában is megmutatja az erejét.
"Nem vagyunk naivak, mi is tudjuk, hogy a tárgyalások nem az ukránok és az oroszok közt fognak megtörténni. Béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással" – szögezte le a kormányfő, majd jelezte: a folytatódó harcok további százezrek halálát és a világháború veszélyét hozza el.
Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jönnek
"Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, akkor meg kell érteni, hogy a bajt Brüsszel szabadította ránk: a betegség neve szankciós infláció, amelyek ugyan Oroszországot célozták meg, de Európát találták el" – húzta alá a miniszterelnök.
Továbbá részletezte, hogy a földgáz ára sokszorosára emelkedett és a helyzet mára ugyan javult, de Brüsszelben összekötötték a gáz árát a villamosenergia árával, hiába tiltakozott ellen hazánk és Lengyelország is.
"A megugró energia árak minden termék árát megemelik. Ráadásul még több pénzt adtunk Oroszországnak! A szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben!" – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Kiemelte, hogy szembe kell nézni a realitásokkal: Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jönnek!
"Ha már Brüsszel mindenképpen háborúzni akar, az infláció ellen kellene háborúzni, de nem teszi. Mi ellenben harcolunk ellen" - hangsúlyozta a miniszterelnök. De kiemelte, hogy az inflációt ne tekintsük Isten csapásának és nem szabad tőle megijdeni. Cselekedni kell és meg lesz az eredménye!
Hangsúlyozta, hogy az élelmiszer árstop addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani.
"A baloldal a lakossági kamatstop megszüntetését is követeli, nem meglepő módon a bankokkal együtt. De a kamatstop 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen, s amíg nem kezdenek zsugorodni, a stopnak is maradnia kell. Visszavonás helyett inkább kiterjesztettük a Diákhitelekre: így 200 ezer diákot védünk az inflációtól. A képzési hitel kamatmentes, a szabad felhasználású diákhitel kamata pedig fele a piaci kamatoknak" – mondta Orbán Viktor.
"Most pedig bevezetjük a kedvezményes vármegyebérletet is. Május elsejével a buszra és vasútra is érvényes havi országbérletet és vármegyebérletet ajánlunk. A vármegyebérlet 9450 forintba a havi országbérlet pedig 18 900 forintba kerül majd" – tájékoztatott a kormányfő, jelezve: akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összegeket spórolhatnak majd.
A miniszterelnök szerint 2022 olyan év volt, ami ketté törhette volna a magyar gazdaság gerincét. Mint mondta, a hivatalos károgók erre is számítottak és már javában temettek is minket.
"Ez szerepelt a baloldali jóslatokban. Most februárban viszont minden eddiginél magasabb a foglalkoztatás, rekordnagyságú a devizatartalék, és a forint is megnyugodott. Az igazság az, hogy a fájdalmasan magas infláció mellett és ellenére, 2022-ben a magyar gazdaság három rekordot döntött meg: soha ilyen sokan nem dolgoztak még Magyarországon, rekordot döntött a kivitel és soha ennyi befektetés nem történt hazánkban, mint a tavalyi évben. A magas árak ellenére ezért vagyunk még mindig talpon és ezért nem áll le a gazdaság 2023-ban sem" – húzta alá a miniszterelnök, majd ígéretet tett, hogy az év végéig egyszámjegyűre csökkentik az inflációt.
Kiemelte azt is, hogy a nemzeti konzultáció megmutatta, széles az egyetértés a főbb pontokban. "A háborúból kimaradunk, Magyarország a béke és a biztonság szigete marad és letörjük az inflációt is" – tette hozzá.
A pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen
"De van itt még valami: mindenki hallott róla, hogy az egyik budapesti iskolában miféle gyalázatos dolog történt. Beszéljünk egyenesen: a pedofíliára nincs bocsánat! A gyermek szent és sérthetetlen. A felnőtteknek pedig az a dolguk, hogy a gyermekeket bármi áron megvédjék. Nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, hogy egyesek miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak. Nem érdekel, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlanat. Ezt itt Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Szavai szerint az ehhez szükséges jogszabályok megvannak, a hiányzók pedig meglesznek, ugyanakkor ebben az ügyben még a legelszántabb kormány sem tud egyedül sikerrel járni.
"Itt mindenkire, szülőkre, nagyszülőkre, pedagógusokra és nevelőkre is szükség lesz. Mert a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre leselkedő legkomolyabb veszély. Azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyermekeinket, mert az efféle dolgoknak semmi keresni valójuk nincs Magyarországon, különösen az iskoláinkban. Számítok önökre, minden jóérzésű magyar emberre, hogy ezt a munkát 2023-ban közösen el tudjuk végezni" – rögzítette Orbán Viktor.
"A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" – zárta beszédét a kormányfő
Fotók: MTI
