Draskovitcs Tibor és Karácsony Gergely / Fotók: MTI/Kocsticsák Szilárd
16 százalék, ami sok(k) volt
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az Index birtokába került, a BKK igazgatósági tagjainak címzett levelében azt írja: „December 20-án az ÉKM (a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium – a szerk.) informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”
A szaktárca ajánlata tehát azt jelentette, hogy annak ellentételezésére, hogy a HÉV-ek és az agglomerációból bejáró buszok Budapesten sűrűbben járnak, és ezáltal részt vesznek a budapesti közösségi közlekedésben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 7,4 milliárd forintot kért az állam, amiben Karácsony Gergely és a kormány meg is állapodott, 2023-ra azonban háromévnyi infláció és energiaár hatását követően végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna a Lázár János vezette tárca – ez 16 százalékos emelés lett volna, ami nem tűnik életszerűtlennek, tekintve, hogy csak 2023-ban a béremelések és az energiaárak növelhették ennyivel a buszok és HÉV-ek üzemeltetési költségét.
Az Index az ÉKM utolsó ajánlatát követő napon, december 21-én elsőként írta meg a Budapest-bérlet megszüntetésének hírét. Erre Karácsony Gergely főpolgármester akkor azonnal reagált: „Remélem, ez csak egy vicc. Bár még annak is durva lenne.”
A kormány 2016-ban vállalta át a HÉV és az úgynevezett „kék Volánbuszok” működtetését Tarlós István akkori főpolgármester kezdeményezésére. Ugyanakkor, mivel ezek a járatok jelentős Budapesten belüli szerepet látnak el, a csepeli HÉV el sem hagyja a városhatárt, a fővárosnak továbbra is hozzá kellett járulni ezek működtetéséhez.
Az ezt szabályozó megállapodás 2023. december 31-én lejárt, ez az egyezség szabályozta a közös Budapest-bérlet elfogadását, és ebben szerepelt az is, hogy a fenti finanszírozásért cserébe a főváros vétójoggal bír a menetrendek meghatározásában, tehát a kormány akkor se ritkíthatna a budapesti HÉV- vagy volánbuszos járatsűrűségen, ha akarna.
Ezeknek a jogoknak és együttműködéseknek a szerződés lezárultával most vége.
Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter – aki Karácsony Gergely delegálására tölti be a BKK elnöki posztját 4 éve – az Index birtokába került BKK-s levelezésben azt írja: „Több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.”
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a teljes igazgatóság számára kiküldött levelében rögzíti: „végig szorosan egyeztettünk Tiborral”, Gyurcsány Ferenc volt pénzügyminiszterének szerepére utalva.
Úgy tűnik tehát, nem mondott igazat Karácsony Gergely főpolgármester, amikor az RTL Klub Híradójának azt állította január elsején, hogy „a pénzügyi elszámolásnak nincs köze a Budapest-bérlet ügyéhez”.
Az általa kinevezett BKK-vezérigazgató, Walter Katalin levelezéséből ugyanis kiderül: valójában a kormány utolsó ajánlata a három éve változatlan költségszint 1,2 milliárd forintos emelését jelentette volna, amit inkább elutasítottak, vállalva ennek következményeit a Budapest-bérletre és az agglomerációs együttműködésre.
