Kiemelte, az országleltárnak köszönhetően a nyilvántartási rendszer szinte teljeskörű, az állami vagyon jelentős része ingatlan, további tétel a részesedés és az egyéb vagyonelem.
Nagy Márton elmondta, az MNV Zrt. 2023-ban a tervezett 22,7 milliárd forint bevétellel szemben 31,8 milliárd forintot ért el, ebből 18,1 milliárd forintot tett ki az ingatlanok értékesítése. Az MNV Zrt.-nél az idén 39,2 milliárd forint bevétellel számolnak, ebből 32,7 milliárd forintot tesz ki az állami ingatlanok értékesítése.
A nemzetgazdasági miniszter rámutatott arra, hogy az állami feladat ellátásához nem szükséges ingatlanvagyon értékesítését felgyorsítják a magánszektor számára. A vagyonértékesítés bevételének emelkedése mögött az is meghúzódik, hogy tavaly feltérképezték a minisztériumoknál lévő állami ingatlanokat, köztük az értékesíthetőket, a jövőben pedig számba veszik a háttérszervezeteknél, állami vállalatoknál lévőket is.
Nagy Márton kitért arra, hogy az MNV Zrt. 2021-ben ért el csúcsbevételt, 66,6 milliárd forintot, ez 2022-ben 49,9 milliárd forintra, 2023-ban 31,8 milliárd forintra mérséklődött, a csökkenő tendenciát 2024-ben sikerül megállítani a tervezett 39,2 milliárd forint bevétel révén.
Lakner Zsuzsa, az MNV Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a társaság a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik legfontosabb háttérintézménye.
Kifejtette, az MNV Zrt.-nél a jogszabályi előírásoknak megfelelően átlátható módon stratégiai állami vagyongazdálkodást vezettek be, egyebek közt az országleltár alapján meghatározták az állami közfeladat ellátásához szükséges, illetve az értékesíthető vagyonelemeket.
Ismertette, hogy jelenleg 256 ezer vagyonelem szükséges a központi költségvetési és egyéb állami szervezeteknek az állami feladatok ellátásához, és ezeket azoknak a szervezeteknek adták át, akik a feladat elvégzéséhez használják. Az MNV közvetlen kezelésében országosan mintegy 21 ezer vagyonelem van, ezek nagyon heterogén összetételűek.