Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.
A miniszter szerint a magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.
Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Ilyen volt a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program is. Hozzátette, hogy ezek a kormányzati programok egyrészt hozzájárultak a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöld átálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet generáltak. Az előbbi, a gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét. Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna.
Többször újra kellett éleszteni az olimpiai bajnok Ónodi Henriettát
Az 50 éves világ- és Európa-bajnoknak megállt a szíve floridai lakhelyén, újra kellett éleszteni, és azóta kórházban...
