Nagy István kifejtette: a jelenlegi termelési és technológiai szinten is 850 millió ember éhezik a Földön, 2050-re pedig 2,5 milliárd emberrel többnek 30 százalékkal kevesebb ivóvíz és 40 százalékkal kisebb területű termőföldje lesz. "Ennek ellenére a tudomány és az új innovációk révén a csökkenő természeti adottságaink ellenére is képesek leszünk ezt a feladatot megoldani" - jelentette ki az agrárminiszter pénteken a zalaegerszegi GreenTech 2021 Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencia keretében.
Elmondta: a magyar agrárpolitika jelenleg is nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrások védelmére és az éghajlatváltozással szembeni küzdelemre, a fenntartható mezőgazdaság előmozdítására, megfelelve az egyre erősödő fogyasztói és társadalmi elvárásoknak. A környezeti fenntarthatóság követelményei mellett a mezőgazdaságnak azonban "a piac minőségi és mennyiségi kihívásainak, továbbá a versenyképességi elvárásoknak, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság elveinek is meg kell felelnie".
Az európai uniós Közös Agrárpolitika jelenlegi eszközei közé tartoznak a környezeti többletvállalások költségeit kompenzáló gazdálkodói támogatások, az ökológiai gazdálkodás ösztönzése, az erdőtelepítés támogatása, de a termeléshez szükséges infrastruktúra, technológia korszerűsítését, megújítását szolgáló fejlesztési támogatások is - fejtette ki.
Az agrárminiszter jelezte: a legszélesebb kört talán az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések érik el, legutóbb 360 milliárd forint keretösszegű felhívást tettek közzé a mezőgazdasági termelők számára. Az ökológiai gazdálkodást segítő pályázati felhívás ugyancsak most jelent meg, ennek 40 milliárd forint a keretösszege.
Kitért arra is, hogy az erdősültség növelése és az erdők gazdasági értékének növelése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretei között több támogatási lehetőséget is biztosítanak. Eddig 112 milliárd forint erdőtelepítési támogatásról született döntés, amelynek jóvoltából több mint 25 ezer hektárral nőhet Magyarország erdőterülete.
Kiemelt támogatási cél a mezőgazdasághoz kapcsolódó beruházások ösztönzése, amelyet 24 különböző pályázati felhívás támogat elkülönített forráskerettel, mintegy 168 milliárd forint hozzárendelésével. Emellett hét további felhívás az energiafelhasználás hatékonyságának fokozását, illetve megújuló energia felhasználására vonatkozó beruházásokat támogat - ismertette Nagy István.
A miniszter beszélt arról is, hogy a növénytermesztés a legtöbb ágazatában öntözés nélkül ma már nem valósítható meg gazdaságosan és versenyképesen. A gazdálkodók a teljes öntözési infrastruktúra kiépítéséhez és korszerűsítéséhez igényelhetnek támogatást, eddig 692 projekt részesült mintegy 36 milliárd forint támogatásban. Az öntözés jelentőségét mutatja, hogy "ha jókor esik az eső, akkor a kukoricában plusz 100 milliárd forint van, ha rosszkor, akkor ugyanennyi a mínusz" - érzékeltette, milyen fontos a termelés biztonságának megoldása.
Az agrártárca vezetője arról is beszámolt, hogy a mezőgazdasági és erdészeti eredetű biomassza fontos szerepet játszik a megújuló energia termelésében. A megújuló energia felhasználásán belül a biomassza aránya igen jelentős, 2019-ben mintegy 73 százalék volt, erőművekben, fűtőművekben és biogáz-üzemekben több mint 3,2 millió tonna biomasszát használtak fel, tavaly már 3,5 millió tonnát.
"Nagyon fontos odafigyelnünk erre a területre és biztosítani a lehető legnagyobb fenntarthatósági szintet", de fel kell tenni azt a kérdést, hogy a biomassza az erőművekbe vagy a talajba kerüljön? A talaj mikroanyag-tartalma az elmúlt 50 évben a tizedére csökkent, mert elhordták róla a szerves anyagot. Ez intő jel, nagy kihívás, hogy miként biztosítható fenntartható módon a talaj termőképessége és ezzel együtt az energetikai célok kiszolgálása is - fogalmazott Nagy István.
MTI
