Az MNB igazgatója rámutatott arra, hogy az év végére 20 százalék fölé emelkedett, nemzetközi viszonylatban kiugróan magas magyar inflációs adatot az energiaárak és a költségek növekedése okozta.
A vállalatok a költségek felett árazták át a termékeket, a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest - hívta fel a figyelmet. Azzal folytatta, hogy más régióban is nőnek a profitok, de nem ilyen magas szinten, és úgy fogalmazott: az inflációt már nem lehet magyarázni a költségek növekedésével, "a cégek túlkompenzáltak".
Az élelmiszerárak inflációja Magyarországon volt a legmagasabb, messze elszakadt a régiós számoktól a legutóbbi adat szerint - jegyezte meg azt is hozzátéve, hogy az élelmiszerek árának mély elemzése elkerülhetetlen, "utána kell nézni, hogy mi okozta ezt a masszív drágulást a termékek széles palettáján".
Kifejtette: a feldolgozott termékeknél "elképesztően magas", 25 százalékos volt az árdinamika, miközben a feldolgozatlan termékek körében is jelentősnek mondható, 18 százalékos inflációt tapasztaltak. Különösnek nevezte a feldolgozott termékek árának alakulását, hiszen a nettó élelmiszerexportőr országokban - ilyen Magyarország is - jóval alacsonyabb volt a pálya.
Az élelmiszerek importja is jelentősen emelte az árindexet, a forint leértékelődése gyorsan megjelent az árakban - emelte ki.
Hozzátette: a piaci szereplők kompenzálták az árkorlátozások hatását, a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem romlott, inkább javult. Kérdésesnek nevezte továbbá, hogy a vállalatok az árstopok kivezetése után visszacsökkentik-e azoknak a termékeknek az árát, amelyeket a korlátozás miatt megemeltek.
Arra is kitért, hogy az árak befagyasztása megnövelte a keresletet egyes termékekre, minek következtében a termelési láncokban "szakadások", kínálati problémák keletkeztek, a tejzsír elérhetőségének csökkenése miatt például a sajtok ára drasztikusan megnőtt - magyarázta.
Azt is hozzátette, hogy olyan forgatókönyvek valósultak meg, amelyekre pár éve még senki nem számított volna: Lengyelországból 25 százalékkal olcsóbb volt sajtot behozni, Romániából pedig megérte csirkét importálni.
