Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 9-én bejelentette: két Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján. Még aznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.
Az ukrán titkosszolgálat magyar kémkedésre vonatkozó vádja mögött háborús propaganda és politikai szándék sejlik fel, ezt Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója mondta a Magyar Nemzetnek.
Szerinte az ügy időzítése nem független sem az uniós csatlakozási vitától, sem a magyar belpolitikai folyamatoktól.
Az ukrán titkosszolgálatok aktív magyarországi jelenlétét sem tartja kizártnak.
Ukrajna a kárpátaljai magyar jelenlétet próbálja megkérdőjelezni azzal, hogy két személyt vádol katonai hírszerzéssel és hazaárulással. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója, Lomnici Zoltán szerint az ukrán titkosszolgálat vádjai nemcsak a nemzetközi joggal ütköznek, hanem komoly támadást is jelentenek Magyarországgal, az euroatlanti szövetségi rendszer tagjával szemben. A szakértő rámutatott, hogy hazánk 1998 óta egyértelmű biztonságpolitikai alapelveket követ, amelyek célja a függetlenség és a területi épség megőrzése, valamint a magyar állampolgárok biztonságának szavatolása.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér. A Magyar Nemzet ma megtudta: összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt.
Milyen belpolitikai folyamatok előzték meg az ukrán kémbotrányt?
Mint korábban beszámoltunk róla: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. április 27-én mentette fel beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot és kérte fel Böröndi Gábor altábornagyot a feladat ellátására.
Bár Ruszin-Szendi távozásának okát sokáig nem ismerhette meg a közvélemény, az utóbbi időben kiderült, hogy az altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.
Ezt követően Magyar Péter közzétette múlt csütörtökön az általa csak az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” emlegetett felvételt, amelyen a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: a katonáknak nem a békére, hanem a háborúra kell készülniük, a haza védelmére, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, még nem is volt orosz–ukrán háború, de Orbán Viktor már akkor közös európai haderőről és haderőfejlesztésről beszélt.
„Mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Nem történt semmi. A honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a katonáknak meg kell védeniük az országot, ami háborús fenyegetettségben magától értetődő és helyes.”
Különös véletlennek tűnhet, hogy egy nappal a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után robbant ki az ukrán kémbotrány.
Ukrán titkosszolgálat szolgálatában?
– Példátlan és Magyarország biztonságára nézve tragédia lenne, ha a volt vezérkari főnököt a honvédség vezetőjeként vagy azt követően sikerült volna beszervezni bármilyen külföldi titkosszolgálatnak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője azzal kapcsolatosan, hogy a Fidesz szerint maga Ruszin-Szendi Romulusz lehet a kapcsolat a magyar ellenzék és az ukránok között.
A volt vezérkari főnök Kocsis Máté frakcióvezető szerint „be lehet ütve”, a cél pedig az, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyek megítélése minimum zavaros legyen Magyarországon.
A katonai és a polgári elhárítás egykori főigazgató-helyettese szerint az viszont aggodalomra ad okot, hogy a főtiszt azt nyilatkozta egy fórumon, vannak olyan ukrán telefonszámai, amelyek újra aktiválhatók, illetve azt, hogy annak idején nem a magyar kormány álláspontját képviselte egyes NATO-üléséken. Szerinte inkább arról lehet szó, hogy sajnos vannak olyan „hasznos idióták”, akiket az ellenérdekelt nemzetbiztonsági szolgálatok kihasználhatnak, például akkor, ha nem veszik észre, hogy olyan tisztekkel beszélgetnek, ápolnak jó kapcsolatot, akik a szakzsargonnal élve „két sapkát viselnek”, vagyis a hivatalos beosztásuk mellett valamelyik katonai hírszerzés emberei is egyben.
Horváth József ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
„Én ezért is óvatosságra inteném Ruszin-Szendi Romuluszt attól, hogy az általa említett telefonszámokat felébressze.”
A szakértő úgy fogalmazott: leforgattak egy filmet, és nem tudjuk, mi lesz a folytatás. Szerinte a külföldi titkosszolgálati akció lényege Magyarország és a magyar kormány hiteltelenítése. Ennek pedig része, hogy drónokat reptetnek hazánk területére, majd az ellenzék azt hangsúlyozza, hogy a honvédség nem képes a haza védelmére, hangfelvételeket szivárogtatnak ki a honvédelmi miniszterről, amit Magyar Péter előzetesen „az Orbán-kormány őszödi beszédeként” harangoz be, majd az ukránok bejelentik, hogy elfogták az állítólagos hírszerzőinket, vagyis azt sugallják, a jelenlegi kormány alkalmatlan az ország irányítására.
