Milliárdokat érő ékszereket raboltak, most elítélték a műkincstolvaj bandát

A drezdai tartományi bíróság négy év négy hónap és hat év három hónap közötti letöltendő börtönbüntetést szabott ki öt vádlottra a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablásának perében. A büntetés azért nem súlyosabb, mert egy megállapodás részeként közreműködtek a zsákmány nagy részének visszaszerzésében. A hatodik vádlottat azért mentették fel, mert van igazolható alibije a betöréses rablás időpontjára, 2019. november 25. hajnali óráira.

Valamennyi vádlott a Remmo-klán néven ismert berlini szervezett bűnözői csoporthoz tartozik. Egyikük részt vett a klán addigi leglátványosabb akciójában is, a berlini Bode Múzeum egyik volt büszkesége, a Big Maple Leaf nevű 100 kilogrammos, színarany kanadai érem 2017-es elrablásában is. Az érmének nyoma vesztett, valószínűleg beolvasztották.

A rablók a múzeumként működő drezdai uralkodói palota (Residenzschloss) kincstárából, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészből 21 darab történelmi ékszerritkaságot zsákmányoltak. A kincseket együttvéve négyezernél is több drágakő díszíti, biztosítási értékük megközelíti a 120 millió eurót.

Videó: Tények archívum

A fegyveres rablás elkövetői egy ablakon hatoltak be az óvárosi palotába, miután az épület közvetlen közelében felgyújtottak egy áramelosztó állomást, hogy megszakítsák a riasztóberendezés áramellátását. Később egy mélygarázsban a meneküléshez használt autót is felgyújtották. A lángok tovaterjedése miatt több tucat autóban keletkezett kár. A klántagokat ezért bűnszervezetben elkövetett rablás mellett több rendbeli gyújtogatással is megvádolták.

Az első három feltételezett rablót egy évvel később, 2020 novemberében fogták el Berlinben egy nagyszabású razzián, amelyhez több mint 1600 rendőrt mozgósítottak. Az utolsó vádlott, Abdul Majed Remmo még bő fél évig bujkált, 2021 májusában került rendőrkézre.

A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975-1990) elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.

MTI