Megindulhat a politikai tisztogatás Lengyelországban

Bartlomiej Sienkiewicz lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a héten felmentette a közszolgálati televízió, a rádió és a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki a köztelevízióban.

A lépés a Lengyelországot két ciklus óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) felháborodását váltotta ki, Andrzej Duda lengyel elnök pedig „kirívó alkotmánysértésről” beszélt az ügy kapcsán.  

„Újból bebizonyosodott, hogy az európéernek beállított politikusoktól messze nem áll távol a legsötétebb politikai tisztogatások és a jogon kívüli eszközök használatának kíméletlen módszertana."

− mondta el lapunkak ifj. Lomnici Zoltán alotmányjogász.

„Praktikusan ezt láthatjuk most Lengyelországban, a végrehajtó szerepében Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter egy parlamenti határozat alapján a héten felmentette a köztelevízió vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki”.

A parlamenti határozatok nem minősülnek jogszabálynak, míg a törvény a jogszabályi hierarchia csúcsát jelentő normatív aktus, így teljesen egyértelmű, hogy a szejm határozata alapján a miniszter nem hozhat vagy módosíthat törvényt.

Amennyiben a kulturális és örökségvédelmi miniszter eljárása következmények nélkül marad, az precedens értékkel bír − mondta el az alkotmányjogász.

„Onnantól az újonnan alakult, baloldali lengyel kormánykoalíció tagjai bármikor hasonló lépésekre szánhatják el magukat, felszámolva a jogbiztonságot és ezáltal a jogállamot Lengyelországban. Ezen drasztikus lépések csak még jobban megosztják a társadalmat, azaz belpolitikai feszültséget, békétlenséget fognak szülni a politikai szabadságjogok és a joguralmi elvek megsértésével” − folytatta.

Fotó: Donald Tusk hivatalos X-oldala

Bár már Platón is leszögezte azt a máig érvényes alapelvet a Kritón című művében, miszerint a jogtalanságra sohasem lehet jogtalanság a válasz, a gyakorlatban mégis számtalan példát láthattunk erre, és vélelmezhető, hogy amennyiben az ilyesfajta „törvénytelen működés” lesz az új lengyel kormány modus operandija, úgy a politikai ellenfeleitől is hasonló módszerekre számíthatunk, amely ördögi körnek az eredménye egy anarchiába fulladó Lengyelország lesz.

Tusk: A lengyel köztelevízió most nem érdemel adófizetői finanszírozást

Elzbieta Witek (PiS) volt alsóházi elnök szerda este a szejm folyosóján találkozott Vera Jourovával, az Európai Bizottság (EB) értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnökével.

Ekkor Witek átadta Jourovának a köztelevízió jelenlegi helyzetéről szóló levelet, és kijelentette: éppen aznap „merénylet történt a lengyel közmédiával, a szólásszabadsággal és a demokráciával szemben”. Jourová a köztelevíziót érintő fejleményekről elmondta: adott pillanatban nem tud erről nyilatkozni.

Vera Jourová korábban, amikor még Lengyelországnak konzervatív, nemzeti kormánya volt, és a lengyel vagy a magyar állapotokról „kellett” nyilatkoznia, sokkal bátrabb és határozottabb volt, ez is ékes bizonyítéka a Brüsszelben intézményesült kettős mércének − tette hozzá ifj. Lomnici.

„2021 őszén még azt is képesek voltak megállapítani, hogy a lengyel alkotmánybíróság illegitim és nem értelmezheti a (lengyel) alkotmányt” − húzta alá.

Brüsszel saját hangoztatott elveit és az európai normákat teszi zárójelbe, amikor hallgat, ugyanis uniós médiapolitikai és szabályozói evidenciának számít, hogy az állam kiemelt mindenkori kötelességeként a nemzeti költségvetésekben elegendő pénzügyi forrást kell biztosítson a közszolgálati műsorszolgáltatóknak.

Ezt egy 1996-os EP-határozat is kimondta, és ugyanezen elv köszön vissza a (nem uniós intézmények közé tartozó) Európa Tanács egyik 2006-os nyilatkozatából is.

− húzta alá az alkotmányjogász.

Megindulhat a politikai tisztogatás

Lengyel sajtóforrások szerint az igazságügyi minisztériumban politikai aktivisták kerülnek hatalmi pozíciókba, akik elszámoltathatóság címén bosszút követelnek, és a minisztérium új vezetője, „Adam Bodnár már ajánlásokat küldött a lengyel bíróságoknak a brüsszeli uniós intézmények »tiszteletben tartandó« döntéseinek listájával. Több ezer bíró átvilágításának veszélye is felmerült, vagyis megindulhat a politikai tisztogatás a lengyel igazságszolgáltatásban. ”

Adam Bodnar pár éve a Soros György alapította és általa pénzelt Báthory Alapítvány brüsszeli szakértőjeként is feltűnt a sajtóban − emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Orbán Viktor magyar kormányfő világosan figyelmeztetett a helyzet fonákságára, vagyis arra, hogy külső irányítással, helyi politikai vezetőkkel átformálhatják egy nemzetállam közjogi működtetését. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Soros-hálózat, alappal vélelmezhetően, hathatós személyi, szervezeti és pénzügyi hátteret biztosít majd ehhez.

A lengyel közmédia és bíróságok politikai alapú átalakítása, vagy a – közvélemény-kutatások szerint legesélyesebb – amerikai elnökjelölt, korábbi elnök választáson való indulásának jogi akadályozása mind a globalista baloldali hálózat hegemón törekvéseire vezethetők vissza.

Eltörölnének mindent és félreállítanának mindenkit, ami és aki nem felel meg a nyílt társadalmak eszmerendszerének.

Az egyetlen hathatós eszköz, amivel védekezni lehet a baloldal ilyesfajta támadásaival szemben, ha egy szuverén kormány megfelelő, legitim (népi) felhatalmazás birtokában a nemzet érdekeinek képviseletére alapítja a politikáját − húzta alá az alkotmányjogász.


Belülről is megindulhat a zsarolás

A közmédia minden országban a tájékoztatás egyik fő csatornája, az ilyen típusú, törvényen kívüli, egyértelműen politikai motiváltságú cselekmények sértik a szólásszabadság, valamint az információhoz és az információszabadsághoz fűződő, alkotmányban biztosított alapjogokat.

Mivel Tusk nem szólalt fel a minisztere cselekedetével szemben, vélelmezhető, hogy ezzel ő is egyetért, vagy akár az is elképzelhető, hogy ő adott rá utasítást.

− emelte ki ifj. Lomnici Zoltán. A lengyel konzervatív sajtó egy része arról ír, hogy bár Radosław Sikorski régi-új külügyminiszter újra „visszatérést” ígér Európába, valójában a „régi” szovjet-orosz világ köszönt rá a lengyel népre és államigazgatásra.

Eddig jellemzően külső erők, főleg Brüsszel és a demokrata párti Washington zsarolta Lengyelországot, most belülről is megindulhat a zsarolás, vagyis a szükségesnek tartott lépések megtétele, illetve tűrése politikai indíttatású fenyegetések, nyomásgyakorlások révén a lengyel kormányzati-közigazgatási berkeken belül (az igazságszolgáltatást is ideértve).