Kutatás: Noha jobboldalinak mondja magát, valójában baloldali az Európai Néppárt

Az MCC Európai Tanulmányok Műhelye legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire beszélhetünk napjainkban arról, hogy az Európai Néppárt egy jobboldali pártcsalád lenne. A kutatáshoz azt vette alapul, amiből egy pártnál egyértelműen meg lehet állapítani azt, hogy milyen értékeket képvisel, melyek a pártnak fontos ügyek: a szavazásokat.

Az EPP politikai irányultságának megállapításához négy fő ügyet vizsgáltak meg a kutatásban: a migrációs és menekültügyi paktumot, az európai zöld megállapodást, a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni jogállamisági határozatokat, valamint a kereskedelmi megállapodásokat.

Fotó: TISZA Párt Facebook-oldala

A tanulmány a 2019 és 2024 közötti időszakot öleli fel, és szigorúan a fent felsorolt négy területre korlátozódik. Bár figyelembe veszi a saját képviselőcsoportjuk többségével szemben szavazó nemzeti delegációk végső szavazatait, a tanulmány elsősorban az EPP végső szavazatára támaszkodik, amelyet a tagok többsége támogatott, és arra a következtetésre jut, hogy az esetek túlnyomó többségében ez a párt ugyanazokat az álláspontokat támogatta, mint a többi koalíciós tag, különösen az S&D és a Renew.

1. Migráció és menekültügyi paktum

A tanulmánykötetből kitűnik, hogy a migráció kérdésében a Néppárt semmiféle kritikus megközelítést nem alkalmaz, és álláspontját teljes mértékben a baloldali pártcsaládokkal együtt alakítja ki.

A migrációs és menekültügyi paktum keretében hozott intézkedések néppárti támogatása következetesen lehetővé tette, hogy olyan jogszabályokat fogadjanak el, amelyeket az S&D, a Renew és sok esetben a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (Zöldek/EFA) is nagymértékben támogatott.

Jól látszik, hogy az EPP tagjainak a külső határok védelme egyáltalán nem számít, nem merik fölvenni a kesztyűt a fősodorral szemben, és azt mondani, hogy egy új, saját, az európai érdekekre épülő migrációs koncepciót kellene kidolgozni, hanem szó nélkül beállnak a baloldal által meghatározott napirendbe.

2. Az európai zöld megállapodás

Az elemzés második fontos pontja az európai zöld megállapodás, egy átfogó javaslatcsomag, amelynek célja az EU éghajlat-, energia-, közlekedési és adópolitikájának harmonizálása azzal a céllal, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A kutatás alapján kivehető, hogy az Európai Zöld Megállapodás kapcsán is hasonló tendenciákat láthatunk, mint a migráció kérdésében. Ugyanis a Néppárt az összesen benyújtott jogszabály-javaslatok 90%-át elfogadta, 39 alkalommal együtt szavazva az S&D-vel és a Renew-val, valamint sokszor a Zöldekkel is.

3. Magyarország és Lengyelország elleni intézkedések

A Magyarország és Lengyelország elleni állásfoglalásra összpontosítva az Európai Parlament képviselőcsoportjai között a támogatás és az ellenállás különböző mintái figyelhetők meg. Ezek az állásfoglalások a jogállamiság fenntartását célozták, és a magyar és a lengyel kormány olyan intézkedéseivel foglalkoztak, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megsértésének tekintettek.

Az elemzés itt arra jutott, hogy a törvényhozás során Mayarország és Lengyelország ellen elfogadott tizenkét állásfoglalás esetében a néppárti képviselőcsoport folyamatos támogatást mutatott, a szövegek 100%-át elfogadta, a képviselőcsoporton belüli 83%-os átlagos jóváhagyási arány mellett.

4. Kereskedelmi megállapodások

Az elemzés utolsó témája, a kereskedelmi megállapodások területe, ahol a szavazási szokások szélesebb spektruma válik nyilvánvalóvá. A Parlament képviselőcsoportjainak szavazási szokásainak elemzése betekintést nyújt a kérdésbe. Ez a szakasz 17 jelentős kereskedelmi vonatkozású jogszabályra összpontosít, amelyeket az EU olyan országokkal koordinált és működött együtt, mint Kanada, Chile és Japán. Ezek a kereskedelmi megállapodások olyan ágazatokra terjednek ki, mint a mezőgazdaság, a közlekedés és a környezetvédelmi előírások, kiemelve az EU és partnerországai között megtárgyalt megállapodások átfogó jellegét.

Az elemzésből kiderült, hogy a kereskedelmi megállapodásokról való szavazás során az Európai Néppárt többször is az S&D és a Renew pártcsaláddal együtt támogatta a kereskedelmi megállapodásokat, az összes támogató szavazat 26% és 42% között mozgott.

Összegzés

A kutatás alapján, ha mérleget szeretnénk vonni az EPP szavazási gyakorlatával kapcsolatban, akkor megállapítható, hogy a legfőbb politikai kérdések tekintetében a Néppárt nem alakított ki önálló véleményt, saját stratégiát, pusztán betagozódott a két nagy baloldali párt által képviselt álláspontba, és minden jelentősebb kérdésről úgy szavazott, ami aktuálisan az európai baloldali érdekeit szolgálta.

Kapcsolódó tartalmak:

Manfred Weber a kezdetek óta támogatta a migrációt

Orbán Viktor: Az európai választókat becsapták