Kovács Zoltán: a Nemzeti Kártya igénylőinél ugyanazokat a migrációs és biztonsági vizsgálatokat végzik el, mint más tartózkodási engedélyek esetében

Kovács felidézte, hogy néhány hete az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson megkeresést küldött a magyar Belügyminisztériumnak, amelyben aggályait fejezte ki a magyar Nemzeti Kártya programmal, valamint azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint az veszélyezteti az EU belső biztonságát, mivel könnyű belépési pontként szolgál "orosz és fehérorosz kémek" számára. A vádat, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül, az államtitkár puszta fikciónak nevezte a bejegyzésben.

"Öntsünk tiszta vizet a pohárba!" - írta a közösségi oldalon Kovács Zoltán.

Az államtitkár kifejtette: a Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, és legfeljebb kétéves határozott időtartamra érvényes, ami egyszer három évvel meghosszabbítható. A kártya csak munkavállalási céllal igényelhető, vagyis kizárólag az adott munkahely és a konkrét munkakör alapján adható ki. Ha valaki ezen időszak alatt munkahelyet vált, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amely során a hatóságok az új munkáltató tekintetében ismét felülvizsgálják a jogosultságot - ismertette Kovács a Facebookon.

Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálásakor ugyanazokat a migrációs és biztonsági vizsgálatokat végzik, mint más tartózkodási engedélyek esetében.

Kiemelte, hogy bár a Nemzeti Kártya program keretei már jó ideje hatályban vannak, Brüsszelből eddig nem érte kritika. "Ha korábban rendben volt, akkor most miért támadnak minket, amikor a szabályozás és a gyakorlat változatlan?"- tette fel a kérdést az államtitkár. Szerinte ez egy fontos - de nem az egyetlen - lyuk a Bizottság érvelésében. Ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter is megjegyezte: ha valaki orosz és fehérorosz állampolgárok tömegeit akarja megtalálni az EU-n belül, akkor máshol kell keresgélnie, nem Magyarországon - írta Kovács Zoltán.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2023. január 1-jei dátummal valamivel több mint 718 ezer orosz állampolgár tartózkodott az Európai Unióban. Ebből Magyarországon 6193 orosz állampolgár volt regisztrálva, ami az összlétszám kevesebb mint 1 százaléka. Ezzel szemben Németországban közel 260 ezren, Lettországban 37 906-an, Észtországban pedig 81 036-an voltak regisztrálva. Nagyjából ugyanezek az arányok vonatkoznak a fehérorosz állampolgárokra is. Megjegyezte, hogy néhány nagy tagállam, például Franciaország és Lengyelország nem szolgáltatott releváns adatokat.

Az államtitkár szerint az adatok fényében kissé irreálisnak tűnik, hogy Brüsszel "orosz kémek" miatt aggódik Magyarországon, amikor a magyarországi Nemzeti Kártya-rendszerrel és az egész Európát fenyegető - állítólagos - veszélyekkel szemben leginkább kritikus országokban - a balti államokban - oroszok tömegei élnek.

"A mi szemszögünkből nézve ez a krónikus hungarofóbia újabb esete. És, hogy őszinte legyek, egyszerűen sértő az az állítás, miszerint Magyarország - az az ország, amely az elmúlt években eurómilliárdokat költött a határvédelemre - lenne az, amelyik könnyű bejutást biztosít az EU-ba a külföldi állampolgároknak" - írta bejegyezésében Kovács Zoltán.

MTI