Itt az új Oroszország-térkép, négy megyét bekebelezett a Nagy Medve

Ez milliók akarata! – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök mielőtt hivatalosan is annektálta volna a négy ukrán régiót.

Az elnök hozzátette, hogy „hősnek tart minden férfit, akik ebben a különleges hadműveletben harcoltak és haltak meg. Ők Oroszország büszkeségei.” – majd a ceremónián résztvevőktől egy perc néma csendet kért, hogy emlékezzenek az elhunytakra.

Noha péntekre virradó éjjel Oroszország még csak elismerte az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyék függetlenségét, péntek délután négy régió – az említett megyéken kívül a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság – elcsatolása mellett döntött. Moszkva a múlt hét pénteken kezdődött és keddig tartó „népszavazás” eredményével magyarázta a döntését, ám ennek legitimitását rajtuk kívül senki sem fogadja el.

Az Egyesült Államok soha de soha nem fogja elismerni Oroszország igényét a szuverén ukrán területeket illetően – mondta csütörtök este Joe Biden amerikai elnök.

Az új ukrán-orosz határ; zölddel Ukrajna megmaradt területe, narancssárgával megnőtt Oroszország 

Fotó: Twitter

Olaf Scholz német kancellár egy minapi interjújában hasonlóan fogalmazott: "Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét."

Orosz szempontból ezek ugyan érvényesek és eredményesek voltak, hiszen a részvétel 63 és 86 százalék között alakult, és a válaszadók 87 és 99 százaléka a területek Oroszországhoz való csatolása mellett foglalt állást.

Ugyanakkor – a népszavazás nemzetközi illegitim megítélése mellett – az eredmények nem tükrözik azt, hogy rengetegen elmenekültek az említett területekről a háború és megszállás miatt, valamint Oroszország nem is „uralja” a négy terület mindegyikének az egészét. A szakadár Luhanszki Népköztársaság az egyetlen megye, ami teljes mértékben orosz befolyás alatt áll, ám Donyeck esetében ez nagyjából csupán a megye felét jelenti.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, a „népszavazásokat” követően úgy fogalmazott, hogy „alapvetően változik meg a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett népszavazás nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után”.

Míg pénteken már megerősítette, hogy az „új területeket” ért ukrán csapásokat Moszkva maga ellen irányuló agresszióként fogja értelmezni.

A Magyar Nemzetnek adott korábbi interjújában Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa és a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: "Ha a négy, szóban forgó megyét orosz területté nyilvánítják, akkor orosz szempontból meglesz a jogi alapja annak, hogy Moszkva honvédő háborúvá minősítse a jelenlegi „különleges katonai műveletet”.

Majd hozzátette: „A Nyugat és Oroszország közötti nyílt összecsapást sem 2014-ben, a Krím-félsziget elcsatolásakor, sem most nem vállalták a nyugati vezetők, mivel Moszkva kezében súlyos adu van, mégpedig a nukleáris fegyverek” – húzta alá.

A szakértő azonban úgy véli, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés csupán retorikai húzás az oroszok részéről és a gyakorlatban nem folyamodnának ezekhez.

Címlapfotó: spanyolországi orosz nagykövetség / Twitter