Itt a bizonyíték: akár hat magyar baloldali EP-képviselő is benne lehet a brüsszeli korrupciós botrányban

Ahogyan arról korábban már beszámolt az Origo, egyre nagyobb méreteket ölt az Eva Kaili volt szocialista EP-alelnök nevével fémjelzett brüsszeli korrupciós botrány.

Kaili és társai is rengeteg pénzt kaptak külföldi államoktól azért cserébe, hogy az érdekeiket képviseljék.

Az EP számos csúcspolitikusa idegen külföldi érdekek szolgálatába állt. Előbb az derült ki, hogy óriási pénzekért Katar érdekében dolgoztak, aztán az is, hogy a marokkói titkosszolgálat is alkalmazta őket. A hatóságok számos házkutatást tartottak, több millió eurónyi készpénzt és ajándékokat foglaltak le. A botrány főszereplője Eva Kaili, szocialista EP-képviselő, aki egyben az Európai Parlament alelnöke is. A szálak - nem meglepő módon - a Soros-hálózatig is elérnek.

Magyar szálak a korrupciós botrányban

Gyurcsányné és Gurmai Zita után nemrég újabb hazai baloldali képviselőről derült ki, hogy szoros kapcsolatban állt a súlyos korrupciós botrányba keveredett Kailival. Ujhelyi István nemcsak, hogy szoros kapcsolatban volt Kailival, hanem közösen szervezett vele konferenciát, valamint egy európai parlamenti csoportban a főnöke volt a korrupciós botrányba keveredett görög politikusnő. Ujhelyi azonban decemberben még letagadta, hogy bármilyen kapcsolatban lett volna Kailival.

Ami biztos, hogy az Origo által fellelt új információk alapján akár magyar baloldali EP-képviselő vagy képviselők is érintettek lehetnek a brüsszeli korrupciós botrányban.

Fotó: Origo

A Manu Pineda-jelentés sok mindent megváltoztathat

Az Origo az üggyel összefüggésben megvizsgálta azt az emberi jogi jelentést, amelyben Marokkó és Katar egyaránt nevesítve vannak, ráadásul magyar baloldali EP-képviselők is megszavazták.

A Manu Pineda spanyol szocialista EP-képviselő nevével fémjelzett jelentés célja az abban foglaltak szerint a regionális stabilitás és biztonság tágabb értelemben vett közel-keleti régióban történő támogatása.

Az Európai Parlament 2022. november 23-án hozott állásfoglalást róla, és amelynek 8. és 29. pontja több okból is érdekesek. A jelentés 8. pontjában úgy fogalmaznak, hogy "felkéri az Uniót és tagállamait, hogy hangsúlyozzák, hogy az Öböl-menti országokkal való szorosabb partnerséget az emberi jogok terén tett előrehaladásra vonatkozó, egyértelmű referenciamutatókkal kell összekapcsolni, többek között a jemeni háborús bűnökkel kapcsolatos elszámoltathatóság, a nők jogai, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, az emberijog-védők szabadon bocsátása, a halálbüntetésre vonatkozó moratórium, a migráns munkavállalók jogai, valamint a nemzetközi fórumokon való alkalmazkodás tekintetében; (...)"

A 29. pontban pedig azt írják, hogy "kiemeli, hogy az emberek közötti kapcsolatok és az együttműködés olyan területeken, mint az oktatás, a tudomány és a kultúra, fontos szerepet játszanak a régióban, és jelentősen hozzájárulhatnak a régió stabilitásához és a szakadékok áthidalásához az EU és a régió között, valamint a régió országai között egyaránt; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság által a Kuvait és Katar állampolgárainak vízummentességére vonatkozóan előterjesztett javaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdjen technikai megbeszéléseket azon kritériumok teljesítésének biztosítása érdekében, amelyek végső soron lehetővé teszik a kuvaiti és katari állampolgárok vízummentességét; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a régióból származó diákok Erasmus+ programhoz való hozzáférését."

Érdekes, hogy a jelentés azt is említi, hogy "az öböl-menti országokkal való szorosabb partnerséget az emberi jogok terén tett előrehaladásra vonatkozó, egyértelmű referenciamutatókkal kell összekapcsolni," valamint a nők jogait, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, az emberi jogvédők szabadon bocsátását, a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, a migráns munkavállalók jogait.

Ami viszont a legérdekesebb, hogy üdvözli a bizottság a Kuvait és Katar állampolgárainak vízummentességére vonatkozóan előterjesztett javaslatot.

A jelentés szerint felhívják a Bizottságot arra, hogy haladéktalanul kezdjen technikai megbeszéléseket azon kritériumok teljesítésének biztosítása érdekében, amelyek "végső soron lehetővé teszik a kuvaiti és katari állampolgárok vízummentességét, valamint könnyítsék meg a régióból származó diákok Erasmus+ programhoz való hozzáférését."

Ez azért érdekes, mert Kaili éppen Katartól fogadott el kenőpénzeket a korrupciós ügyben, és a minap ismét új részletekre derült fény.

A jelentés elfogadása

A jelentésről a 2022. novemberi plenáris ülésen már nem volt igazán vita - összesen csak 4 módosító indítványt nyújtottak be hozzá (ezek Iránt és Izraelt érintették).

Az AFET-előterjesztés (az Európai Parlament Külügyi Bizottsága) mögött a parlamenti többség már eleve biztosítva volt:

• 469 szavazattal ment át,
• 67 ellenszavazattal és
• 104 tartózkodással (a fideszes képviselők tartózkodtak, továbbá az ECR és az ID frakciók fele is.)

Fotó: Origo

Plenáris végszavazás

A magyar baloldal részéről Ujhelyi István nem tudott ott lenni a szavazáson, de Eva Kailihoz fűződő viszonya miatt nyilván megszavazta volna. A valóságban is megszavazták a többiek: a Gyurcsány pártjához tartozó Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba, Rónai Sándor és maga Gyurcsányné is, a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton.

Ami az ügy érdekessége, hogy az SD (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) és a Renew frakcióból ellenszavazat nem volt, ami a decemberi fejlemények tükrében különösen érdekes.

Mi lehet a háttérben?

Az egyik kérdés a jelentéssel kapcsolatban, hogy "vajon miért támogatta ilyen erőteljesen az SD és a Renew frakció többsége a jelentést?"

Az SD részéről nem volt sem ellenszavazat, sem tartózkodás; a Renew részéről csupán 12 tartózkodás volt, például a csehek részéről. Ha a 8. pontban a jelentés maga is felsorol rengeteg emberi jogi és jogállamisági problémát, akkor "miért olyan sürgős a vízummentesség? Vajon nincs ellentmondás a 8. és a 29. pont között? Csak Magyarország és Lengyelország esetében kell feltételekhez kötni az együttműködést, az Öböl-menti országoknál nem?"

Fotó: Facebook

Összességében elmondható, hogy a fentiek tükrében jogos a kérdés, hogy vajon érintettek lehetnek-e a magyar baloldali EP-képviselők a brüsszeli korrupciós botrányban, hiszen a Manu Pineda-jelentésben marokkó és Katar is egyaránt nevesítve vannak, és a jelentést megszavazták a dollárbaloldal képviselői. 

Nem ez lenne az első eset
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, nem ez lenne az első eset, hogy kiderüljön: egy baloldali képviselő korrupciós ügybe keveredik. Az adóhatóság tavaly nyár óta vizsgálódik a momentumos politikust, Cseh Katalint is érintő ügyben, miután a nyomozók megállapították, hogy Cseh Katalin céghálózatának tagjai gyanús körülmények között juthattak több milliárd forintnyi uniós pályázati pénzekhez. 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A botrány kirobbanása óta egyébként négy embert tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba korrupciós vádakkal: a görög szocialista Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét; Pier Antonio Panzeri olasz volt szocialista EP-képviselőt – aki a vesztegetési hálózat feltételezett vezetője, a Fight Impunity nevű brüsszeli székhelyű civil szervezet vezetője –, az olasz Francesco Giorgit – Eva Kaili élettársa, aki egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott – és Nicolo Figa-Talamancát, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatóját.

A belga rendőrség csaknem 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. a vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció. egyes híradások szerint összesen hatvan EP-képviselő lehet érintett az ügyben.