Így hat a szervezetre az óraállítás, milliók számára nehéz hetek következnek

A nyári időszámítást még az első világháború idején, 1916-ban vezették be először az európai országokban, így az Osztrák-Magyar Monarchiában is, ám néhány év múlva elhagyták. Az energiafelhasználás csökkentésére hivatkozva hozták vissza az intézkedést a 70-es években, 1996-ban pedig az Európai Unió egységesítette a rendszert.

Bár régóta együtt élünk már az óraállítással, hosszú évek óta beszédtémát szolgáltat a kontinensen az eltörlése. Egy 2023. őszi felmérés szerint például a magyarok 88 százaléka megszabadulna tőle, hiszen sokan állítják, hogy szervezetük rosszul viseli az átállást, mi több, hetekig képtelenek hozzászokni.

Az ilyen jellegű panaszok nem alaptalanok. A szakemberek vizsgálatokkal már számtalanszor alátámasztották, hogy ha hosszútávon nem is, de rövidtávon mindenképp okozhat nehézségeket a mutatók tekergetése.

Az embernek van egy belső órájuk, ami összefügg a világosság és a sötétség váltakozásához kapcsolódó cirkadián ritmussal. Ha a ciklus egy órával tolódik, az egy órányi alváshiány miatt ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint alvás közben szokott lenni.

A fotó illusztráció: Tények archív

Gyakori tünetnek számít a rossz közérzet, a fáradtság, a fejfájás, az ingerlékenység, az emésztési zavarok, a koncentrációzavar, az álmatlanság, de a szívbántalmak is.

Nemcsak az emberek életét nehezíti azonban meg az átállás, ugyanis néhány gazda megállapította, hogy állatainak sem megy könnyen az alkalmazkodás.

Az emberi szervezetnek átlagosan 4-14 napra van szüksége, hogy hozzászokjon az új helyzethez, ez idő alatt rengetegen altatókat, illetve antidepresszánsokat vesznek igénybe. 

Idén március 31-én, húsvétvasárnap kell előretekerni az mutatókat hajnali 2-ről 3 órára.