A nyári időszámítást még az első világháború idején, 1916-ban vezették be először az európai országokban, így az Osztrák-Magyar Monarchiában is, ám néhány év múlva elhagyták. Az energiafelhasználás csökkentésére hivatkozva hozták vissza az intézkedést a 70-es években, 1996-ban pedig az Európai Unió egységesítette a rendszert.
Bár régóta együtt élünk már az óraállítással, hosszú évek óta beszédtémát szolgáltat a kontinensen az eltörlése. Egy 2023. őszi felmérés szerint például a magyarok 88 százaléka megszabadulna tőle, hiszen sokan állítják, hogy szervezetük rosszul viseli az átállást, mi több, hetekig képtelenek hozzászokni.
Az ilyen jellegű panaszok nem alaptalanok. A szakemberek vizsgálatokkal már számtalanszor alátámasztották, hogy ha hosszútávon nem is, de rövidtávon mindenképp okozhat nehézségeket a mutatók tekergetése.
Az embernek van egy belső órájuk, ami összefügg a világosság és a sötétség váltakozásához kapcsolódó cirkadián ritmussal. Ha a ciklus egy órával tolódik, az egy órányi alváshiány miatt ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint alvás közben szokott lenni.